Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)

A 2002-es esztendő

IDŐSZAKI KIÁLLÍTÁSOK BIEDERMEIER, HISTORIZMUS. VÁLOGATÁS A 19. SZÁZADI OSZTRÁK ÉS NÉMET GYŰJTEMÉNYBŐL 2002. MÁRCIUS - 2003. JANUÁR, DÓR CSARNOK RENDEZTE: CIFKA BRIGITTA A 19. századi állandó kiállítás 1993-ban nyílt meg a bal oldali földszinti szárnyban. Utolsó tenne a karcsú oszlopos Ión Csarnok, amelynek hossztengelyével szemben, a másik szárnyban áll tükörképe, a Dór Csarnok - immár felújított állapotban. Schikedanz Albert, az épület tervezője dór stílus-elemekből pompás historizáló teret alkotott, amelyhez magától értetődően illenek a 19. századi alkotások (66. kép). Hely hiányában remek müvek maradtak ki az állandó kiállításból. A történelmi tényekből adódóan a legbőségesebbre kerekedett osztrák kollekcióból szorult ki a legtöbb közönség elé kívánkozó festmény, szobor és érem. Kisebb mértékben ugyan, de hasonló a helyzet a század második felének német emlékeivel. A raktári válogatáson túl mód nyílt új szerzemények, valamint friss restaurálások bemutatására is, összesen 72 alkotás szerepeltetésére. Az időszaki tárlaton szám szerint az osztrák biedermeier piktúra vezet. A legjelesebb mesterei vannak jelen: Ferdinand Georg Waldmüller (1793-1865), Friedrich von Amerling (1803-1887) portrékkal, Franz Eybl (1806-1880), Josef Danhauser (1805-1845) életképekkel, Friedrich Gauermann (1807-1862) alpesi tájakkal. Az arcképeket családi emlékezésre szánták, de Ifj. Johann Baptist Lampi (1775-1837) hatalmas vászna az Aranygyapjas Rend díszöltönyét viselő I. Ferenc császárról a hivatalos reprezentációt szolgálta. A festő műtermében Danhauser bemutatja maga és nemzedéke eltávolodását a történeti festészettől, ugyanakkor közeledését a köznapi, mindenki által átérezhető témák, a való élet felé. Az ifjú művész ahelyett, hogy befejezné Jeanne d'Arc festményét, térden állva vall szerelmet a páncélba bújtatott csinos modellnek. Alkalmasint az életképnek is van, lesz történelmi távlata. Johann Baptist Reiter (1813 1890) 1848-ban szignált képpárján ő, illetve felesége a forradalom alatti munkanélküliség enyhítésére szervezett földmunkán dolgozik. Kuriózumnak számít Leopold Kupelwieser (1796-1862) pajkos Ámor-alakos cégére, amely 1826-tól a Seilergasse sarkán álló divatáruboltba csalogatta a vásárlókat. Egy biedermeier tárlatról nem hiányozhat a csendélet műfaja. Sebastian Wegmayr (1776-1857) tábláján a fügék, szőlőfürtök fölött különleges pillangók repdesnek. A „Stimmungsmalerei" első bécsi képviselője, August von Pettenkofen (1822-1889) három évtizeden át, összesen tizenegyszer kereste fel Szolnokot, és örökítette meg a kiállításon is láthatóan a színes vásárokat. A historizmus idejét legméltóbban Hans Canon (1829-1885) életmüvének egyik legszebb festménye reprezentálja. A Halvásár témája, modora a 17. századi flamand meste-