Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)

A 2002-es esztendő

THOMAS ENDER GÖDÖLLŐI AKVARELLJEI A Grafikai Gyűjtemény 2002-ben a 19. századi osztrák akvarellfestészet egyik leg­kiválóbb mesterének, Thomas Endernek (1793-1875) három, Magyarországon készített lapjával gyarapodott. A gödöllői kastély környékét megörökítő igen kvalitásos akvarelle­ket Christian M. Nebehay bécsi műkereskedőtől vásárolta meg a múzeum. 1 Thomas Ender 1876-os hagyatéki kiállításának katalógusa külön csoportban sorolta fel a művész magyarországi és erdélyi lapjait, közöttük több gödöllői ábrázolást. 2 Utób­biak közül csupán kettő került közgyűjteménybe és válhatott ismertté: a Grassalkovich­kastély főbejáratát megörökítő akvarell a bécsi Albertinában, az épület hátsó homlokzatát az angolkert felől mutató párdarabja pedig a Szépművészeti Múzeumban található. 3 Az Ender fivérek munkásságát elsőként bemutató, nagy érdeklődéssel kísért Eine Altwiener Maler-Dynastie című 1938-as bécsi kiállítás kapcsán Esterházy Pál herceg levélben hívta fel a rendezők figyelmét a tulajdonában lévő három, Gödöllőt ábrázoló akvarellre. 4 Fel­tételezhető, hogy ez a három összetartozó lap szerepelt Thomas Ender monográfusának, Walter Koschatzkynak topográfiai rendben csoportosított műtárgyjegyzékben, 5 és került most a bécsi műkereskedelem közvetítésével Magyarországra. Thomas Ender tizenhárom éves korában kezdte művészi tanulmányait a bécsi Képző­művészeti Akadémián ikertestvérével, Johann Nepomukkal együtt. A fivérek tehetségérc elsők között Metternich kancellár figyelt fel, és Thomas neki köszönhette brazíliai és itá­liai utazásait. Míg Johann történeti tárgyú műveket és portrékat festett, Thomas egész életét a tájképfestészetnek szentelte/' 1829-től Ferenc császár öccsének, János főherceg­nek a szolgálatában állott udvari festőként. A főherceg több művészt foglalkoztatott az alpesi tartományok természeti szépségeinek módszeres feltárására és megörökítésére. Az Alpok bejárása során Thomas Ender kivételes kvalitású lapokat készített, amelyek hűen ábrázolják a látványt, de egyúttal kifejezik a művész alázatát a fenséges természet előtt. Az önálló akvarellek mellett a korszakban különösen népszerű sokszorosított grafikai sorozatokhoz is készített képeket. Feltételezhető, hogy első magyarországi utazására is egy ilyen megbízás adott alkalmat: 1838-ban jelent meg Pesten Conrad Adolph Hartleben kiadójának gondozásában a Malerische Ansichten der Donau in Ungarn ... című acélmet­1 A gödöllői kastély parkja a kastély felé, ltsz.: 2002.1, akvarell, 215x235 mm; A gödöllői kastély bejárata a falu felől, ltsz.: 2002.2, akvarell 215x325 mm; Tájkép a gödöllői kastélyhoz tartozó istállókkal (a babati major) ltsz.:2002.3, akvarell, 215x325 mm. 2 Thomas Ender. Nachlassaustelhmg, Wien, Künstlerhaus 1876, 26-27, 961-965.sz., 976-977.sz. 'Albertina, ltsz.: 28.414. A budapesti rajz egyike az 1933-ban a bécsi volt udvari gyűjteményekből Magyar­országnak juttatott műtárgyaknak, ltsz.: 1933-2391. A két lapot együtt közölte Schaeffer, A., Die Kaiserliche Gemäldegalerie in Wien. Moderne Meister, Wien 1903, 112-113. 4 A herceg 1938. február 18-ai keltezésű levelét az Österreichische Galerie archívuma őrzi. 5 Koschatzky, W., Thomas Ender 1793-1875. Kammermaler Erzherzog Johanns, Graz 1982, 198, (a fel­soroltak mellett): „Gödöllő három tájkép, magángyűjtemény, Kremsmünstcr" megjelöléssel. h A fivérekről újabban: Johann Nepomuk Ender, Thomas Ender emlékkiállítás (szerk. Papp, Gábor György), MTA Művészeti Gyűjtemény, Budapest 2001.

Next

/
Thumbnails
Contents