Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)
Önzetlen adomány vagy egészséges kompromisszum? Néhány adalék egy Greco-kép ajándékozásának hátteréhez
temény az ő alkotása. A magyar művészektől százával vásárolt képeket, lendületet adott a vásárlásnak olyan időben, midőn a vásárló kedv gyönge volt még, Kecskeméten egész magyar galériát alapított, 19 a legutóbbi télen 500.000 korona erejéig alapítványokat tett stb. Hogy tehetséges és ügyes üzletember is, hogy senkiből küzdötte fel magát és hogy sokat szerzett, ezt nem lehet neki felróni. 0 a közérdek szolgálatáról sem feledkezett meg, ő nemcsak üzletember, hanem fanatikusa és nagyszabású támogatója is a művészetnek, s ha összehasonlítjuk őt azokkal, akik egyoldalúan hajszolják üzleti érdekeiket, azt kell kívánnunk: bár volna sok Nemes Marcellünk. S a jövőben még többet lehet remélni tőle. Nemcsak azért, mert ezt mondja és ígéri, - végre az bizalom kérdése, hogy a puszta szónak hitelt ad-e valaki, - hanem mert tényleges körülmények és pszichikai érvek szólnak e mellett. Nemes 55 éves, családtalan, rendkívül ambiciózus, pozícióra, nevének megörökítésére vágyó, e mellett nagyszabású elhatározásokra kész és képes ember, - nem valószínű-e, hogy csakugyan beváltja azt, amit hangoztat, hogy t.i. a magyar államra néz a javarésze annak, amit szerzett és szerezni fog. 20 Azt hiszem, a múlttal szemben méltánytalanság, a jövővel szemben könnyelműség lenne olyan intézkedést tenni, amely ezt az embert elkedvetleníti. Ne feledjük el oly hamar Ráth György esetét. n Még pénzügyi szempontból legyen szabad eljárásomat megvilágítanom. Nemes úr nagyszabású ajándékával szemben először önként arra gondoltam, hogy a 274/1920. RM. sz. rendelet ll.§-a alapján teljesen illetékmentesen kivitelt lehetne részére javasolni, 22 de utóbb abban állapodtunk meg, hogy méltányos és mérsékelt becslést fogok készíteni műtárgyairól. E tekintetben a helyzet a következő. Az ajándékozott Greco-képet f. évi július havában körülbelül 5 millió koronára kellett becsülni. Ez az 5 millió korona a kiviteli illetéket átlag 15%-kal számítva - mintegy 35 millió korona érték után járó illetéknek felelt volna meg. Nincs azonban olyan túlzó becslő, aki Nemes kiviendő képeit és szobrait ennyire becsülte volna s így ő még akkor is, ha teljesen illetékmentesen viszi ki tárgyait, jóval többet rótt volna le a törvényes illetéknél. (Igaz, hogy ez nem 1 Nemes Marcellnek ez a nagyszabású, 191 l-es adománya vetette meg a Kecskeméti Képtár alapját. L. Sümegi, Gy., Nemes Marcell, a műgyűjtő. Adalékok a magyar műgyűjtés század eleji történetéhez, Cumania. Acta Museorum ex Comitatu Bács-Kiskun, Kecskemét 1975, 275—300. 20 Mint ahogy a későbbi események igazolták, Petrovics Nemes Marcellel kapcsolatos reményei nem voltak alaptalanok. A gyűjtő 1925-ben egy újabb emlékezetes adománnyal lepte meg a magyar államot, megszerezve Drezdából Mányoki Ádám nemzeti ereklyeként tisztelt (jelenleg a Magyar Nemzeti Galériában őrzött) Rákóczi-portréját, s végrendeletében 16 festményt hagyott a Szépművészeti Múzeumra. L. Petrovics, E., In Memóriám Nemes Marcell, Magyar Művészet ( 1930) 560—561. 21 Mint ismeretes, Ráth György híres műgyűjteménye, a gyűjtő halála után özvegye révén állami tulajdonná vált, s 1906-ban Ráth György Múzeum néven egyike lett a Főváros közgyűjteményeinek. Petrovics azonban talán nem is erre célzott, hanem arra a nagy port kavart eseményre akarta emlékeztetni a minisztert, amikor Ráth György néhány évvel halála előtt gyűjteményének tizenegy különösen értékes régi festményét (köztük két Rembrandt-müvet) külföldre vitte, s a londoni Colnaghi műkereskedő cégen keresztül értékesítette, örökre megfosztva ezzel az országot e pótolhatatlan remekművektől. L. Térey, Gábor, Eladott Rembrandtok. Ráth György ügye, Műcsarnok III (1900) 4. sz., január 21. 43—44. 22 A Petrovics által említett rendelet a kiviteli illeték mérséklésének, illetve teljes elengedésének különféle lehetőségeit ismerteti, így többek között azt az esetet, „.. .amikor az illeték mérséklését, vagy elengedését a közérdek teszi indokolttá." A rendelet teljes szövegét 1. Magyarországi Rendeletek Tára, 1920/11. 1154.
