Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)

Önzetlen adomány vagy egészséges kompromisszum? Néhány adalék egy Greco-kép ajándékozásának hátteréhez

vinni az országból, s a Greco-kép felajánlása is lényegében ehhez az ügyhöz kapcsolódik. Bár Petrovics igen szűkszavúan fogalmaz, utalásai nyomán igen valószínűnek tíínik, hogy Nemes nem utolsó sorban azért adományozta a Bűnbánó Magdolnát a Szépművészeti Múzeumnak, hogy (Petrovics hathatós támogatásában bízva, illetve az ő közreműködésével) kieszközölhesse a minisztériumban gyűjteményének külföldre engedését. Hogy mindez nem pusztán feltételezés, azt Petrovics Elek egy 1921. október 8-án kelt, ugyancsak a vallás- és közoktatásügyi miniszternek címzett levele is bizonyítja. Ezt a hosszabb dokumentumot annál is inkább érdemes teljes terjedelmében közölni, mivel az nem csupán a szóban forgó Greco-kép ajándékozásának hátterét világítja meg, hanem Nemes Marcell és Petrovics Elek személyiségére vonatkozóan is igen érdekes adalékokat tartalmaz.

15 „Nagyméltóságú Miniszter Úr, Kegyelmes Uram! Nemes Marcell úr kiviteli ügyéről a művészeti ügyosztálytól rövid úton kapott felszólítás folytán bátor vagyok az alábbiakat tiszteletteljesen előadni. Nemes úr kiviteli kérelmével szemben alulírott, mint aki a 32.085/1920.sz. vall. és közokt. min. rendelet 1. §-a szerint eljárok ily ügyekben,

16 az abszolút elutasítás helyett a meggondolt és előnyös compromissum alapjára helyezkedtem. Ezt először is azért tettem, mert igaz, hogy ma megtilthatjuk a kivitelt, de kérdés, hogy a kiviteli tilalom meddig fog fennállani.'

7 Hiszen a kiviteli tilalom csak a mai rendkívüli viszonyok következménye, ma is csak néhány állam hozta azt be, s ezek is csak repressalia-képpen Németország ellen, amely 1918-ban (vagy 19-ben) a nemzeti művészet és múlt szempontjából fontos darabokra az inventor is atiót elrendelte és a kivitelt megtiltotta, de persze csak olyan értelemben, hogy az illető darabot a tulajdonos előbb tartozik az államnak vételre felajánlani. Igen valószínű, sőt biztos, hogy a nemzetközi forgalom rendes menetének helyreálltával, a háborúval járó elzárkózás megszűntével meg fognak szűnni a kiviteli tilalmak is, amelyek - Olaszországot kivéve, ahol ez existentiális kérdés - eddig sem álltak fenn sehol. Attól kell tehát tartani, hogy a kiviteli tilalom megszűntével, talán már pár év múlva a műtárgyak mégis csak kivándorolnak és pedig a nélkül, hogy bármi megmaradna belőlük számunkra. Nem helyesebb-e tehát most örökre biztosítani az állam szá15 Petrovics Elek géppel írt előterjesztése 785/1921. szám alatt található a Szépművészeti Múzeum irattárában. 16 Ez az 1920. április 25-én kiadott rendelet szabályozta, hogy a nem élő művészek képzőművészeti alkotásainak az ország területéről való kivitele ügyében a Szépművészeti Múzeum illetékesei adhatnak ki szakmai bizonylatot, mely alapján a pénzügyminiszter dönt a kivitel engedélyezéséről. A rendelet teljes szövegét 1. Budapesti Közlöny 95 (1920) 2. 17 Az 1919. augusztus 9-én kelt miniszterelnöki rendelet szerint „...nem élő művészek képzőművészeti alkotásait...az ország területéről további intézkedésig kivinni tilos! A vallás-és közoktatásügyi miniszter e tilalom alól az általa megállapított eljárás szerint kivételt tehet..." A rendelet teljes szövegét 1: Magyarországi Rendeletek Tára 1919/1. 628-629.