Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)
FLAVA THALIA: egy kép és egy Janus Pannonius vers
tudjuk, hogy Gazes a két elkészült múzsaképre görög verseket írt, amelyek szerinte (ti. Carbone szerint) „nomen et officium Musarum concinne exprimunt". Nevük tehát kifejezte tevékenységüket, a kettő egymással összhangban (concinne) volt. Carbone pontosan emlékezik. Gazes etimologizálta Thaleia nevét. Guarino természetesen elfogadta a nyugati világban szokatlan és új, de számára mégis hiteles, régi görög forrásokra támaszkodó névmagyarázatot. Ezt az új értelmezést adja már a Belfioréba tervezett ikonográfiái programjában és a kép alá kerülő versekben is a Leonello d' Estének írt levélben. Mi lett a Gazestől eredő, Guarino közvetítette értelmezésből Michael Pannonius képén? Nem tudjuk, hogy vajon a festő ismerte-e a teljes program szövegét. A verssort bizonyosan, mert azt rá is festette a képre. Mintha éppen a Guarino-vers, és csak ez lett volna számára a mérvadó. Ez a szöveg viszont az ő képzeletét egyértelműen a föntebb bőven idézett, Cerest említő római költők soraira utalták. A „ plantandi leges" égi közvetítője neki csak az addig ismert, hallott és főleg tanult vergiliusi „Ceres légiférât" jelenthette, akit Tibullus, Horatius és Ovidius ismeretével kalászkoszorúsan illett ábrázolni. így áll előttünk Michael Pannonius képén Ceres a „flava dea" lábánál Thalia múzsa névjegyével. Ezt a képet látta-e Janus Pannonius Ferrarában? Biztosan nem. Először is azért, mert a kép, legalábbis mai formájában, 1450 októbere, Borso d'Esté trónra kerülése utáni időből való. Az ő emblémáját viseli. Továbbá azért sem, mert a szaktudományban teljes az egyetértés abban, hogy Michael Pannonius müve az 1450-es évekből való. Azt már nem zárhatjuk ki ilyen egyértelműen, hogy ha nem is a kész képet, de annak valamilyen korai fázisát volt alkalma látni. Vázlatok is készülhettek, amelyek ott lehettek szem előtt a mester asztalán. Járhatott-e Janus Pannonius Michael mester műhelyében? Hogy ismerték egymást, azt Tátrai Vilmos is valószínűnek tartja. 24 Az udvar által sokat foglalkoztatott festőt főként díszítőművészettel bízták meg. Az Este udvar gyakori ünnepségeinek óriási ábrákkal díszített drapériáit tervezte és készítette. Elismertségét mutatja, hogy 1448-ban polgárjogot kapott. 25 Műhelye az akkori művésznegyedben, a Santa Maria in Vado közelében volt. Az udvari ceremóniákon, ahol Guarino verselő tanítványával szívesen büszkélkedett, lehetett alkalom a találkozásra. Nehéz is elképzelni, hogy a messziről jött gyerekifjú költő, amikor hírét vette, hogy neves földije van a városban, ne kereste volna vele a kapcsolatot. Mikorra tehetjük Csezmiczei János (Janus) találkozását a szőke múzsával? Amint föntebb láttuk, bizonyosan 1450. október 1. előtt. Erről Tito Strozzi Eroticon kötete tanúskodik. Az ajánlás még Leonellónak szól (tl450. okt. 1.), de egy versben ő már Janusként szerepel. Nincs nyoma annak, hogy Magyarországon már verselt volna. Legalábbis ezeket nem tartotta megőrzésre méltónak. Egy év ferrarai tartózkodás kellett ahhoz, hogy ő is és társai is fölismerjék verselő készségét. Első nagyobb műve az Eranemos, A szelek versenye nagy föltűnést keltett társai körében, ünnepelték érte. 26 A maga nemében kiválónak minősíthető iskolai teljesítmény a Guarino-iskolában 24 Tátrai,/.//. (20.j.)407 25 Cittadini, Luigi Napóleoné, Notizie amministrative, storíche, artistiche, relative Ferrara, Ferrara 1868, 26 Huszti, József, Janus Pannonius, Pécs 1931, 70-76. Kicsit későbbre helyezi a mű születését.
