Csornay Boldizsár - Dobos Zsuzsa - Varga Ágota - Zakariás János szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 97. (Budapest, 2002)

FLAVA THALIA: egy kép és egy Janus Pannonius vers

Ebben a múzsák mibenlétéről értekezik és képi megjelenítésükre is utasítást ad. Guarino levelét Ferrarában, 1447. november ötödikén keltezte.

16 Az igazán filológusnak való probléma ekkorra már túllépte a város határait. Nem lehet véletlen, hogy a Guarinóval jó kapcsolatot tartó hajdani tanítvány, a bolognai Giovanni Lamola is éppen ekkor érdeklődött a múzsákról Francesco Filelfótól. A választ ismerjük, mely egy nappal Guarino ismert levele előtt kelt.

17 A válaszok befutván, Leonello november hetedikén már meg is bízta a sienai Angelo Maccagninót, hogy a Belfioréban a múzsák képeit megfesse. A munka előrehaladtáról Ciriaco d'Ancona tudósít. O 1449 nyarán járt Ferrarában, és akkor Leonello megmutatta neki a studiolót is. Ciriaco akkor két múzsa képét látta készen, mindkettőről pontos leírást ad. Clio Guarino írott programjának megfelelően egyik kezében írott könyvet, a másikban tubát tartott. A kép alján: „ad basim ex Guar(ino) nostro epigramma conscriptum habet: Historiis, famamque et facta vetusta reservo". Guarino ugyanis a programhoz mellékelte a képek alá írandó verses feliratokat is. A másik ekkorra már elkészült kép Ciriaco szerint Melpomenét ábrázolta kitharát pengetve, amint tekintetét az égre emeli.

lx Guarino utasítása úgy szól, hogy az ő kezében nyitott könyv legyen notatióval. Ez utóbbi múzsa esetében a művész nem követte Guarino ajánlását. Hogy ezen a képen volt-e vers, arról nem tesz említést. Ciriaco tudósítását Ludovico Carbone megerősíti, aki haláláig, 1482-ig Ferrarában tartózkodott. Ő is azt mondja, hogy Leonello életében Angelo pictor a két említett múzsát festette meg a Belfioréban. Carbonétól még azt is megtudjuk, hogy az akkor éppen Ferrarában tanító Theodoros Gazes egy-egy görög disztichont írt az említett képekre. Carbone emlékezetből közli ezek latin fordítását. Azzal is eldicsekszik, hogy Leonello előtt tartott orációjában, ez 1448-ban volt, ő javasolta, hogy ezeket a görög verseket véssék (?) a képek alá.

19 A görög feliratok lelkes gyűjtője, Ciriaco 1449-ben ezeket nem láthatta, mert különben megőrizte volna őket számunkra. Carbonétól azt is tudjuk, hogy 1450 után, Borso idejében a többi múzsa is elkészült, de ezek mestere Cosmé Tura volt. Ezekről, közöttük a minket leginkább érdeklő Thaliáról semmiféle leírást nem ismerünk. A képek további sorsa vitatott, nemigen élték túl a Belfiore pusztulását. Ahogyan a filológusokat, úgy a művészeket is foglalkoztatta a múzsák képi megjelenítésének lehetősége ezekben az években Ferrarában. Még ha a termésnek csak töredéke maradt is ránk, akkor is jócskán ad lehetőséget az utókornak, hogy azokat műhelyekhez vagy programadókhoz kössék. Van a megmaradt képek között egy, amely különösen érdemes a figyelmünkre. Ez Michael Pannonius trónoló nőalakja, 1880 óta az Országos Képtár, majd a Szépművészeti Múzeum megbecsült táblaképe (19. kép).

20 A 16 Uott 22. 17 Uott 50, 76.J. A dátumot javítottam Philelfi, Francisci, Epistolarum familiarum libri Venetii, 1502. Fol. 40 verso alapján! IS Uott 23-27. 19 Uott 49, 42.J., 46.J.; Carbone, L., De amoenitate, utilitate magnificentia Herculaei Barchi, in Le Muse e il Principe (ed. Mottola-Molfino, A. - Natale, M.), Modena 1991, Vol. 2. Saggi. 328-330. A továbbiakban Le Muse. 20 Ltsz.: 44. Tátrai, Vilmos, Michèle Pannonio. La musa Talia (1456-1459), in Le Muse Vol. I. Catalogo, 404-407.