Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)
„Magnificavit eum in timore inimicorum" Epizódok Szt. Ignác életéből Agostino Masucci interpretálásában
kompozícióvázlatot. 19 A faliszőnyegtervekkel szintén egyidejű a művész dekorációja a Quirinale palotában, melyek legjelentősebbikéhez, a Pasee oves meas kompozícióhoz több vázlatot is őriz a Szépművészeti Múzeum. 20 A Gesù falikárpit terveit azonban még az előbb említett vázlatokénál is letisztultabb klasszicizmus jellemzi, a kontúrok leegyszerűsítettek. A festő itt nyilvánvalóan a falikárpit technikai kivitelezésének sajátos korlátait is tekintetbe vette. Az ördöngös fiú meggyógyításának jelenetéhez a Szépművészeti Múzeum három vázlatot őriz a mestertől (52., 53., 55. kép). Bár könnyen lehet, hogy több is készült, amelyek elvesztek, vagy más gyűjteményekben lappanganak, e három rajz is jól érzékelteti a kompozíció érlelődésének főbb fázisait. A művész először csak az alakokra irányította figyelmét, s a szentet középen, elölnézetben helyezte el, míg az őt jobbról és balról körülvevő két-két alakkal szinte szimmetrikus egyensúlyt teremtett a kompozícióban. Ezt a parányi méretű vázlatot követhette a kétszer ekkora teljesebb vázlat, amelyen a fő alakok részletezettebb megrajzolása mellett újabb mellékalakok is feltűnnek, és a kompozíció enyhe diagonális hangsúlyait az építészeti színhely, a templombelső megjelenítése is megerősíti. Ennél a vázlatnál egyharmadával nagyobb méretű a Szépművészeti Múzeum harmadik e jelenetet ábrázoló rajza, amelyet a művész lavírozott, és a felnagyítás szándékára utaló négyzethálóval is ellátott. Kompozíciója már majdnem pontosan megfelel a 470 x 275 cm nagyságú faliszőnyegének (54. kép), ami csupán egyes kisebb részletekben, illetve a kidolgozás részletesebb mértékében tér el tőle. Apró változtatás például a baloldal hátterében látható asszony imára kulcsolt kezének beiktatása, vagy a megszállott fiúból sárkányok alakjában távozó gonosz szellemek ábrázolása a levegőben. A budapesti rajzon csupán vázlatos körvonalakkal jelzett háttéri centrális épület kidolgozottabb formában jelenik meg a faliszőnyegen. A démon által megszállt fiú állapotának jobb kifejezése érdekében kereste a művész a legjobb megoldást a vázlatokon. Nyomon követhető, ahogy az ifjú testének egyre íveltebben kifeszülő tartásával, erős hátrahajlásával próbálta érzékeltetni a megátalkodott ellenkezést. Hasonló témát dolgozott fel a művész egy rajzán, amelyet Jacobus Frey (16811772) kivitelezett rézmetszetben (56. kép). Egy asszony és egy gyermek megszabadítását ábrázolja a gonosz szellemektől. A metszet felirata: Magnificavit eum in timore inimicorum Eccl.45.2, vagyis: Naggyá tette őt ellenségei rémületére. Az Ótestamentum egyik deuterokanonikus könyvéből, a Jézus tanításai előzményének tekintett, Kr. e. 190 körüli időből származó bölcselkedő, az élethez morális útmutatást adó könyvből, a Jézusnak, Sirákfiának könyvéből származik az idézet (Sir 45.2), Mózes jelentőségének méltatásából kiragadva. Evvel az idézettel a művész Szt. Ignác erkölcsi nevelőmunkájának jelentőségét Mózes törvényeiéhez hasonlítja. Tehát végső soron a jezsuita rendalapító térítő és nevelő, a gonosz szellemektől megszabadító munkájának általános magasztalása a téma, ezért is nem egy megszállott gyógyítását ábrázolja, mint a gobelin, hanem kettőt egyszerre, hogy ezzel is érzékeltesse a tevékenység és értékelése általános kiterjesztését. 19 Czére 1985, 1. és 2. kép 20 Czére 1985, 26-28-29-30. kép
