Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)

A Régi Képtár új Salvator Mundi-ábrázolása Quentin Massys műhelyéből

áll az antwerpeni képen láthatóhoz. Ott a szárak metsződésében egy ülő, egcszalakos Salvator Mundi-ábrázolás tűnik fel, itt a Szentlélek kiterjesztett szárnyú galambja, amelyet egy mellképtípusú Szent Arc, vagy Mária ábrázolása egészít ki. A kereszt lehetséges ikonográfiái programja szempontjából mindkét variáció elképzelhető. A Szent Arc hagyományos ábrázolása a Salvator Mundi mennyei istenarcának „hitelességét" erősítené meg, Mária ábrázolása pedig a Szentlélekkel együtt Krisztus inkarnációjának, mint az evangélistákkal jelképezett Újtestamentum kezdetének gondolatkörét idézhetné fel. A hosszúkás, ovális arctípus, mint láttuk, az eyeki Szent Arc ábrázolásaiban gyökerezik, és leginkább a Braque-triptichon Megváltójának fiziognómiáját követi. A budapesti Salvator arcának puha, sfumatós ábrázolása némiképp különbözik Quentin Krisztus-alakjainak rendkívül aprólékosan, részletezőn megfestett arcáétól, és a drapéria megformálásában is tapasztalhatunk különbségeket. Mindezek alapján feltétlenül számolnunk kell a műhely aktív közreműködésével. Ismeretes, hogy Quentin és műhelyejói ismerte, és alkalmasint előképként használta Leonardo és tanítványainak műveit,

94 így a Krisztus-alak arcának lágyabb, kevésbé rajzos ábrázolása is származhat az itáliai reneszánsz mestereinek követéséből. Tudjuk, hogy Jan Massys, aki apja műhelyében kezdett festeni, s vele számos festményen együtt dolgozott, több Quentin által megkezdett képet is befejezett. A budapesti Krisztus glóbuszon nyugvó bal keze (50. kép) nagyon hasonló Jan bécsi Szent Jeromosának bal kezéhez (51. kép). A műhelyben közreműködők között talán ott lehetett Jan is.

95 Ha ez a feltevésünk helytálló, akkor a budapesti kép valamikor Quentin életének utolsó éveiben, 1530 körül (Quentin 1530ban halt meg), azonban mindenképpen Jan Antwerpenből történt száműzetését (1544) megelőzően készülhetett. írott források tanúsítják, hogy Quentin műhelyében külföldről érkezett tanítványok is működtek. Közülük tudomásunk van egy bizonyos Eduard Portugalois-ról, aki 1504-től dolgozott az antwerpeni műhelyben, és aki esetleg közvetíthette a kristálygömbben koncentrikusan elhelyezkedő, Földet jelképező kisebb gömb motívumát, amelynek, mint láttuk, az Ibériai-félszigeten számottevő hagyománya volt.

96 A budapesti kép Krisztusának glóbuszon tartott bal keze olyan módon van megfestve, hogy a kereszt szára a mutató és a középső ujj közé ékelődik. Ugyanilyen módon jelenik meg a Megváltó bal keze egy Jan van Eyck követő által a 16. század első felében, azaz a budapesti képpel nagyjából egyidőben, készült Salvator Mundi-kompozíción.

97 Ha igaz az a feltevés, hogy a madridi kép egy elveszett Jan van Eyck-kompozíció másolata, akkor e részlet talán arra utal, hogy a budapesti kép mestere ugyancsak ismerhette a feltételezhetően valaha létezett eyeki Salvator Mundi-prototípust. KOVÁCS ZOLTÁN 94 Quentin Rattier-Madonnája festésénél pl. Beccafumi, Luini és Leonardo müveket használt előképként. A poznani múzeum Madonnája Leonardo Louvre-beli Szent Annájának kompozícióját követi. De Bosque, i.m. (43.J.) 204-07. 254. kép. A kérdésről bővebben lásd Buijnsters-Smets, i.m. (85 j.) 41—42. 95 Leontine Buijnsters-Smets szerint nem valószínű, hogy a budapesti kép esetleg Jan müve lenne, vagy az ő körében keletkezett volna. 0 sem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a kép bizonyos részletei (mindenekelőtt a kompozíció, ill. a kereszt) akár magától Quentintől is származhatnak. 96 Vö. Reis-Santos, L., Eduard Portugalois - disciple et collaborateur de Quentin Metsys, Pantheon 26 (1968), 185-96. 97 Madrid, magángyűjtemény. Kovács Imre szerint a kép, amely minden bizonnyal egy eyeki kompozíció másolata, alátámasztja egy Jan van Eyck által festett Salvator Mundi-kép egykori létezését. Kovács, i.m. (29.J.) 11. kép