Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)
A Régi Képtár új Salvator Mundi-ábrázolása Quentin Massys műhelyéből
gurát a térd vonalában elvágó komponálásmódnak a 16. században. 85 A formátum már a 15. század második felétől kezdve felbukkan Madonna-ábrázolásokon (miként Itáliában is), s a 16. század első felében széles körben elterjed. Többek között Quinten Massys is ismerte, és Madonna-képein különös előszeretettel alkalmazta ezt a térdkivágatos kompozíciót. 86 Jan Massys ezt a hagyományt folytatva szintén több olyan Madonnát festett, amely a figurát a térd vonaláig mutatja. 87 Északon Krisztus ábrázolásánál ez a háromnegyed alakos kivágat csupán a 16. század közepe tájától jelenik meg, elvétve. Jan van Hemessen ismeretlen helyen őrzött Salvatora a budapesti kép formátumát mutatja, azonban a figura nem frontálisan, hanem kissé oldalra fordulva látható. Hemessen Krisztusa áldó jobbját magasra emeli, bal kezét pedig a térdén fekvő, immár kereszt nélküli glóbuszon nyugtatja. 88 A neves antwerpeni Wierix metszőcsalád mindhárom tagjának - Antoine (7-1574), Jan (15491620 után) és Hieronymus (1553-1619) - a művei között megtaláljuk a Salvator Mundi háromnegyed alakos, térd vonalában elvágott ábrázolását. Az egyik legkorábbi példa Antoine Wierix jelzett műve (48. kép), amely frontális ábrázolásával a budapesti kép fontos analógiája. 89 Néhány további példa ugyanezt a térdkivágatos kompozíciót mutatja, ezeken azonban Krisztus alakja nem frontálisan, hanem Hemessen Krisztusához hasonlóan, a középtengelytől kissé oldalra fordulva jelenik meg. 90 Libertus Schaloun Imagines aliquot insignes de Passione Domini nostri Ihesu Christi című, 1578-ban 85 Lásd pl. Marten van Heemskerck Andries van Sonneveltet és feleségét ábrázoló portréját. Vö. Friedländer/.w. (24.j.) XIII. (Antonis Mor and His Contemporaries) 115. tábla, 226-27. kép; valamint Jan Massys Andrea Doria dózse képmását 1545-54 között. Vö. Buijnsters-Smets, L.,Jan Massys. Een Antwerps schilder uit de zestiende eeuw, Zwolle 1995, 183-84, Cat.28. 86 Lásd pl. a brüsszeli Musées Royaux Madonnája (Silver, i.m. (44.j.) 195, Cat.3., 39. kép) és replikái (De Bosque, i.m. (43.j.) 104 skk, 40, 41, 43. kép); a valladolidi San Salvador poliptichonjának belső oldalán látható Madonna (De Bosque, i.m. (43 j.) 129-36, 48. kép); a londoni National Galleryben őrzött, Szent Katalin misztikus eljegyzését ábrázoló képének Madonnája (De Bosque, i.m. (43.j.) 166-68, 54. kép, Silver, i.m. (44 j.) 217, Cat.25., 176. kép); a cincinnati Edwards-gyűjtemény Cseresznyés Madonnája (De Bosque, i.m. (43.j.) 210 skk, 67. kép) és replikái (Uott 68-71,258-60. kép); a párizsi Rattier-Madonna (Silver, i.m. (44.j.) 229-30, Cat.48, 68. kép); a műhelymunkának tartott Menekülés Egyiptomba pihenő Madonnája a New York-i Metropolitan Museum gyűjteményében (De Bosque, i.m. (43 j.) 225, 277. kép), vagy a másolatban fennmaradt Szoptaté) Madonna a müncheni Alte Pinakothekben (Silver, i.m. (44.j.) 224, Cat.36, 67. kép). 87 Néhány kiragadott példa: az antwerpeni St. Jakobskerk Madonnája 1530^10 tájáról; a párizsi Pardonál 1989. április 18-án árverezett, azóta ismeretlen helyen őrzött Madonna, valamint egy 1971-ben bécsi magángyűjteményben őrzött Madonna-kép (e két utóbbi Quinten Massys Louvre-beli Rattier-Madonnájának másolatai); végül a genovai Palazzo Bianco Madonnája, amely az 1552-es dátumot viseli. BuijnstersSmets i.m. (85. j.) Cat.4, 5, 5a, 24. Jan Massys a térdkivágatú figuratípust néhány más müvén is alkalmazta. Pl. Judit Holofernes fejével 1543-ból (Uott, Cat. 18.), Mária Magdolna 1558-65 között (Cat.40.), Szent Család 1563-ból (Cat. 43.) 88 Vö. Friedländer i.m. (24.j.) XII. (Jan van Scorel and Pieter Coeck van Aelst) 108.tábla, 195. kép 89 A metszet felirata: SPECIOSVS FORMA PRAE F ILUS HOMINVM. Vö. Mauquoy-Hendrickx, M., Les estampes des Wierix conservées au Cabinet des Estampes de la Bibliothèque Royale Albert 1er I., Bruxelles 1978, Nr. 494. Csupán érdekességként említem, hogy ugyanez a felirat olvasható a brüggei Groeningemuseum Jan van Eyck Szent Arc-kompozíciójának másolatán is. Vö. Janssens de Bisthoven, A., De Vlaamse Primitieven. Groeningemuseum, Brügge 1, Brüssel 1981, 163-68. 90 Mauquoy-Hendrickx, i.m. (89.j.) Nr. 496, 499, 501, 503.
