Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)
A Régi Képtár új Salvator Mundi-ábrázolása Quentin Massys műhelyéből
után a császári glóbuszt kereszttel egészítették ki. 67 A keresztény művészetben a keresztes gömb uralkodói jelvényként jelenik meg az Atya, Krisztus, az Istenanya, valamint olykor az arkangyalok kezében. 68 A gömb, mint mindent magába foglaló test, egyben Isten mindenhatóságának és mindenütt való jelenlétének a szimbóluma. 69 A Krisztus kezében tartott gömb számtalan esetben nem egyszerűen glóbusz, hanem a glóbusz és az oltáriszentséget jelképező ostya kombinációja, amelyet gyakran kiegészítenek a kereszt motívumával. 70 így a Krisztus kezében megjelenő, világmindenséget jelképező glóbusz, amellett, hogy mennyei uralkodói mivoltára utal, következésképp összefügg a megváltás gondolatával is, s ebben a minőségében a Salvator Mundiábrázolások ideális és nélkülözhetetlen attribútumává vált. 71 Németalföldön a csillogó kristályglóbusz motívuma, a fennmaradt példák tanúsága szerint, minden bizonnyal magától Jan van Eycktől származik, aki a középkor korongra emlékeztető, térbeli kiterjedés nélküli glóbuszait ragyogó kristálygömbbé alakította át. Az áttetsző, csillogó kristály naturalisztikus ábrázolása Eycket már a genti oltár istenalakja kapcsán foglalkoztatta. Itt az ötvösmüvű aranyrátétekkel és gyöngyökkel díszített jogart festette meg kristályüvegből lévőnek. 72 Az apró kristályglóbuszt első ízben a Louvre-ban őrzött Rolin-Madonna gyermek Krisztusának kezében pillanthatjuk meg, 73 azonban hasonló glóbuszt tart kezében a New York-i Frick Collection Madonnájának gyermeke is. 74 Az eyeki művészet hatását mutató miniatúrafestészetben a csillogó kristályglóbusz ugyancsak gyakorta feltűnik. 75 A motívum, amelyet az elsők között Petrus Christus vett át, 76 hamarosan a Salvator Mundi-ábrázolások népszerű, szinte kötelező attribútumává vá67 Vö. Prokopiosz, De Aedificüs, I, ii, B.182. A keresztes glóbusz mint országalma és mint totius mundi imago először a német-római császárok uralkodói jelvényeként jelenik meg, majd a középkorban általában a királyok hatalmának jelképévé válik. Vö. Schramm, P.E., Sphaira, Globus, Reichsapfel. Wanderung und Wandelung eines Herrschaftszeichens von Caesar bis zu Elisabeth II. Ein Beitrag zum „Nachleben" der Antike, Stuttgart 1958.; Szimbólumtár. Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és magyar kultúrából, szerk. Pál J. és Újvári E., Bp. 1997, 165. 68 Vö. Ferguson, G., Signs and Symbols in Christian Art, New York 1954, 313.;^ keresztény művészet lexikona, szerk. J. Seibert, Bp. 1986, 107. 69 Forstner, D., Die Welt der Symbole, Innsbruck - Wien - München 1967, 65-66. Vö. Mahnke, D., Unendliche Sphäre und Allmittelpunkt, Halle 1927. 70 A glóbusz és az ostya motívumának összekapcsolódására Carla Gottlieb hivta fel a figyelmet. Gottlieb, i.A. (lO.j.) 316. Vö. Schapiro, M., Two Romanesque Drawings in Auxerre and Some Iconographie Problems, in: Studies in Art and Literature for Belle da Costa Greene, Princeton 1954, 341-46.; Cook, W.W.S., The Earliest Painted Panels of Catalonia, The Art Bulletin 6 (1923), 38^10. 71 Vö. Kovács, i.A. (29.J.) 105. 72 Pacht, i.m. (48-j.) 23.t. 73 Uott címlapkép 74 Ainsworth, M.W., Petrus Christus. Renaissance Master of Bruges, kiáll, katalógus, The Metropolitan Museum of Art, New York 1994, 72-77. 75 A németalföldi hóráskönyvekben az eyeki művészet inspirációjára felbukkanó kristályglóbusz példáit Kovács Imre említett tanulmányában vizsgálta. Kovács, i.m. (29.j.) 106-07. 76 Ilyen kristály glóbusz tűnik fel az Exeter-Madonnán, a Szépművészeti Múzeum Madonnáján (Ltsz.: 4324.), a Prado-beli Madonnán, ill. a Kansas Cityben őrzött Szent Családon is. Vö. Ainsworth, M.W., Petrus Christus. Renaissance Master of Bruges, New York 1994, 102-06, Nr.7.; 126-30, Nr. 11.; 142-45, Nr. 14.; 170-76, Nr. 20.
