Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)
A Régi Képtár új Salvator Mundi-ábrázolása Quentin Massys műhelyéből
sát tekintve az antwerpeni festmény közeli rokona (44. kép). 45 A glóbuszt, melyben a Mennyei Jeruzsálem látképe tükröződik, itt is filigrándíszes övösművű kereszt koronázza. A Krisztus köpenyét díszítő, drágakövekkel kirakott bross a törvénytáblákat tartó, baldachin alatt ülő Mózes alakját mutatja. Az áldón felemelt jobb kéz ujjainak elrendezése szinte pontosan megegyezik a budapesti festményen láthatóval. A kompozíció egy műhely variánsát az aacheni Suermondt-Ludwig Museum őrzi. Ezen a változaton a glóbuszt díszítő kereszt valamivel nagyobb, ornamentikája gazdagabb, és a szárak végén megjelennek az evangélista szimbólumokat tartalmazó medalionok is. A keresztszárak metsződésében egy kelyhet tartó püspökfigura látható, vállán hosszú szárú kereszttel. A Megváltó köpenyét összefogó kapcsot ezúttal Éva teremtésének jelenete díszíti (45. kép). 46 Krisztus jellegzetes, megfeszített inakkal megfestett nyaka a budapesti képnek is fontos jellemvonása. De Bosque 1505 tájára datálta a londoni National Gallery diptichonját, amely ugyancsak Massys műhelyében készült. Ennek a variánsnak a Krisztusa külsőségeit tekintve némileg szerényebb a korábban említett példákhoz viszonyítva. Köpenyét csupán kis méretű, néhány drágakővel díszített kapocs fogja össze, glóbuszát pedig egyszerűbb kivitelű kereszt díszíti. A figura hosszúkás arca és orra, megfeszülő inakkal ábrázolt nyaka a budapesti változat jellegzetességeit idézi. 47 Az álló, egészalakos és a félalakos, mellkép-típusú ábrázolások mellett Németalföldön előfordul a Salvator Mundi egy harmadik változata is, amely Krisztus egész alakját mutatja, azonban nem állva, hanem ülve, ill. trónolva. Figyelemre méltó, hogy a példák szinte kivétel nélkül más ábrázolások kísérő motívumaként jelennek meg, a típus önálló kompozícióként megfestett változatait nem ismerjük. A Pantokrator-ábrázolások sémáját idéző figuratípus előképe Németalföldön mindenekelőtt a genti oltár istenségalakja, amely áldón felemelt jobb kezével és finoman megmunkált, ötvösmüvű kristályjogart tartó baljával a trónoló Salvator Mundi-ábrázolások kézenfekvő forrása lehetett. A prototípus már ugyanitt, a genti oltár egyik tábláján feltűnik. A Deesiscsoporttól balra, az Ádám melletti táblán éneklő angyalok egyikének, az első sorban balról a másodiknak a köpenyét összefogó hatalmas csaton feltehetően egy korai Salvator Mundi-ábrázolást fedezhetünk fel. Az ülő istenalak jobb kezét áldón emeli fel, térdén 45 Ltsz.: GL.60.17.62, olaj - fa, 53,3 x 36,8 cm. North Carolina Museum of Art. Handbook of the Collection, ed. Rebeca Martin Nagy, Raleigh 1998, 75. Vö. Ferber, i.h. (32.j.) 36-41; Silver, i.m. (44.j.) 195-96, cat. 4.,43.t. 46 Bosque, i.m. (43 j.) 127, 113. kép. Az aacheni festménnyel kapcsolatos információkért, valamint a fotóért Sylvia Böhmemek, a Suermondt-Ludwig Museum kurátorának tartozom köszönettel. 47 Uott 126-27, 112. kép. Vö. Silver, i.m. (44.j.) 196. Massys itt említett Salvator Mundi-kompozícióinak számos mühelyvariánsa, illetve kópiája ismert. A hágai RKD fotótárában összegyűjtött müvek közül itt csupán néhány jobb kvalitású példát idéznék: a müncheni Bayerische Staatsgemäldesammlungen publikálatlan Salvatora (olaj-fa, 52 x 37 cm); a brüsszeli Baron de Brouwer-nél 1947. október 6-án 48.szám alatt (Gerard David müveként) árverezett táblakép; a párizsi Warneck-nél 1926. május 27-én 13. szám alatt árverésre bocsátott tábla (olaj-fa, 45 x 35 cm); a Wolfram Graf Adelmann gyűjteményében lévő Salvator Mundi, amely 1958-ban szerepelt a baden-würtembergi magángyűjteményeket bemutató stuttgarti kiállításon (olaj-fa, 54,3 x 36,8 cm, 136. katalógustétel). A Szépművészeti Múzeum műhelymunkának tartott félalakos megváltó Krisztusa (ltsz.: 1220.) a raleigh-i festmény prototípusához áll közel. Vö. Ember -Urbach, i.m. (l.j.) 101.
