Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)
A Régi Képtár új Salvator Mundi-ábrázolása Quentin Massys műhelyéből
tálygömböt díszítő T-alakú pánt esetében. A festő ebből, a munka előrehaladtával fokozatosan eltűnő ecsetrajzból fejleszthette tovább a részletformákat, egymás után elhelyezve a felületen a színeket. Ez a festésmód biztos kézzel dolgozó, gyakorlott mestert feltételez, és arra utal, hogy önálló kompozícióval van dolgunk. Az ismert németalföldi Salvator Mundi-ábrázolásokhoz képest a festmény több szokatlan vonást is mutat: ilyen pl. a Krisztus-alakot a térd vonalában elvágó kompozíció, a kristályglóbusz belsejében koncentrikusan elhelyezett újabb gömb, valamint a tábla viszonylag nagy mérete. A technikai vizsgálatok alapján mindenesetre kizárható, hogy a festmény eredetileg egy, a figura lábait is mutató teljesebb ábrázolás utólag megcsonkított változata lenne. ÖNÁLLÓ KOMPOZÍCIÓ VAGY REPLIKA? A milánói Lino Pesaro aukciósház 1913. május 12-17-i árverésén, amely a Pietro Foresti de Carpi-gyüjtemény anyagát bocsátotta árverésre, a 35. szám alatt szerepelt egy festmény (37. kép), 6 amely már első pillantásra is azonosnak tűnik a múzeum által megvásárolt művel. A katalógusban közölt reprodukció tüzetes vizsgálata során azonban apró különbségeket figyelhetünk meg a két kép között, és a több centiméteres méreteltérés (a budapesti kép méretei: 102 x 78 cm; a milánói képé: 126 x 88 cm) is óvatosságra int. A Milánóban árverezett festmény, amennyire ez a reprodukció alapján megítélhető, erősen átfestett állapotban lehetett. Erre utal a Krisztus-alak szemmel láthatóan kemény kontúrja a semleges, világos tónusú háttér előtt. A fekete-fehér felvétel alapján Krisztus ruhája sötétebbnek tűnik a milánói képen. A kompozíció szinte teljesen azonos a két festményen, megegyezik a kivágat, a kéztartás, az ujjak elrendezése, ugyanazok a figura belső arányai, azonosak a glóbuszt díszítő kereszt részletformái és a drapéria elrendezése is. A köpeny redőinek megformálásában azonban kisebb eltérések figyelhetők meg. Krisztus bal karján, ahol az alsó ruha és a köpeny találkozik, a budapesti képen apró, háromszög alakú kitüremkedés látható, amely a milánói darabon nincs jelen. Ez utóbbin viszont a Krisztus jobb térdét fedő drapérián megjelenik egy majdnem függőleges irányú redő, amely a múzeum festményén nem látható. Krisztus áldásra emelt jobbjának mutatóujja a budapesti változaton jól érzékelhető, míg a milánóin a középső ujj eltakarja. 7 A budapesti változaton Krisztus fejét fénykoszorú övezi, amely a homogén (feltehetően erősen átfestett) háttér miatt a milánóin nem látható, noha minden valószínűség szerint eredetileg jelen volt. A milánói katalógusban szereplő fekete-fehér reprodukción jól látható a képhez tartozó faragott, aranyozott keret is, amely további támpontot adhat az összehasonlításhoz. A milánói és a budapesti kép kerete rendkívül közel áll egymáshoz formáját és motívumait illetően: 6 A katalógus meghatározása szerint: «Q. Metzys (1450-1529): Salvator Mundi, belle er vive peinture sur bois, cadre doré; m. 1.26 x 0.88, (Planche X)». Catalogue de la Galerie et du Musée appartenants à Mr le Chevalier P. Foresti de Carpi, Milano 1913, 15, Nr. 35. ' Ebben az esetben elképzelhető, hogy az átfestett háttér esetleg elfedte a mutatóujját. Megjegyzendő, hogy a budapesti képen láthatóvá vált mutatóujj az ultraviolet fényben erősen átfestettnek tűnik.
