Csornay Boldizsár - Hubai Péter szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 96. (Budapest, 2002)
Kendő a fejtetőn
csomóra kötött vászondarab két tarkóra lelógó vége valóban a madár farktollához hasonló látványt nyújt. A csomóra kötésnek ezenkívül mágikus jelentősége is van. Már volt róla szó, hogy a szed-ünnepen a király fejére felkötött vörös és zöld színű síd a királyi ünnepi öltözet része 102 és a fáraói kettős korona egyesítésénél is szerepet játszik az őket összekötő síd-kendő. A balzsamozási rituálénak egyik fontos eleme a varázsszöveggel ellátott síd-vászon megcsomózása 103 és a múmia nyakára vagy homlokára való elhelyezése. 104 A szöveg segítségével egyébként a.sólyommá változást igyekeztek lehetővé tenni a lélek számára a túlvilágon, ugyanúgy, mint az előzőekben elemzett 148. Koporsószövegben. Abj ( nh azonban a Su-mondásokból jól ismert elnevezés, Su isten egyik mellékneve. 105 A későbbiekben Edfuban (VI 156, 5-6) a síd-et Ré b> f /7./í-jának nevezik. 106 A szöveg megváltoztatása egyrészről újabb bizonyíték a Piramisszövegek óta kimutatható összefüggésre a sólyomisten és a síd között, másrészt arra utal, hogy azt ekkor már Suval is kapcsolatba hozták. Sokkal egyértelműbben fogalmaz a Halottak Könyve 46. fejezete, amelynek igen sokféle variánsa fennmaradt. 107 A szöveg a túlvilágon való élethez, a pusztulás elkerüléséhez nyújt segítséget és Su gyermekeihez (hrd.w íw) szól, akiknek a síd által hatalmuk van a napfény felett (shm m-' síd m wbn.t) és képesek mozgatni tagjaikat. Ez az a képesség - a túlvilágon szabadon járni-kelni -, aminek a birtoklását a halott is reméli. 108 Érdemes megjegyezni, hogy a már fentebb idézett 312. Koporsószövegben egy ehhez nagyon hasonló gondolatot fogalmaztak meg 109 , csakhogy nem Suval, hanem a napsugárban lévő sólyomistenncl kapcsolatban (Npn bjk jmj jíh.w), akinek a síd-je révén van hatalma a Nap fénye felett (shm síp [...] m síd-f). Ez a szöveg egyébként nem más, mint a Halottak Könyve 78. fejezetének legkorábbi variánsa 110 , ahol ugyanezt a kifejezést használták a sólyomisten jellemzésekor. A 78. fejezet elmondása révén ugyanis szintén a halott sólyommá változását kívánták elérni. A 29. sorban a következő olvas102 Wilson, P., i.m. (22. j.), 935. 103 Wilson, P., i.m. (22.j.), 935. A megcsomózás mágikus erejéről: Ogdon, .1. R., DE 7 (1987), 29-36; Rittner, R. K., i.m. (38.j.), 142-144. 104 Ghattas, F. A.-M., i.m. (19.j.), 55. 105 Su mint bA anx: Willems, H., The Shu-Spells in practice, In: The World of the CT. Leiden 1996, 197-209. 106 Wilson, P., i.m (22.j.), 937. 107 Barguet, P., Le livre des morts des anciens égyptiens, Paris 1967, 87 + 1. j.: Le texte de tout ce chapitre est obscur, et les scribes eux-mêmes ont hésité sur le sens, à en juger par les nombreuses variantes des papyrus. 108 Az egyes variánsok fordításai: Allen, T. G., The Book ojthe Dead or Going forth by Day (SAOC 37), Chicago 1974, 50; Ilornung, E., Das Totenbuch der Ägypter, Zürich 1990, 121; Barguet, P., i.m., 8788. 109 IV 82b-c: vő. a Pyr.§ 304 c-vel, ahoi bjk jmjjih.w helyett hr jmj jíh.w szerepel, vagyis a sólymot Hóruszként nevezik meg (Altenmüller, B., i.m. [66.j.], 288). de Buck, A., The Earliest Version of Book of the Dead 78, JEA 35 (1949), 87-97.
