Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 95. (Budapest, 2001)

Egyiptomi sztélé az Első Átmeneti Korból

-apr n.fhrw formula determinatívumainak sajátos elrendezése szintén a későbbi időszakban figyelhető meg;

44 Azok az analógiák, melyek a budapesti sztélén és néhány más emléken - többek között a British Museum 128. sz. sztéléjén (5. kép)

45 - megfigyelhetők, további adatokkal szolgálhatnak a készítés idejére és helyére vonatkozóan: - a tollal díszített standardon álló sólyom, a felirat első sorában szereplő ímntyw szó hieroglif jelei között, az óbirodalmi írásforma jellemzője. Az Első Átmeneti Korban domináns rövidített alak mellett, néhány sztélén - közöttük a British Museum emlékén - a régebbi forma szerepel;

46 -apr n.fhrw formula determinatívumainak elrendezése a két sztélén hasonló; - az m nb Ibdw („Abüdosz urától") kifejezés, ismereteink szerint, csak e két feliratban szerepel. A Szépművészeti Múzeum és a British Museum sztéléjének jelenetében szereplő személyek között több hasonlóság is felfedezhető: - az elhunyt és fia ugyanabban a beállításban látható; - öltözetük azonos; - azonos típusú parókát viselnek; - az aba jelvény nyelét mindkét esetben takarja a rövid szoknya. Bár különbözőségek is kimutathatók a két emlék között, az analógiák alapján feltételezhető, hogy készítési idejük azonos volt: az Első Átmeneti Kor, az O- és Középbirodalom közötti átmenet időszaka.

47 A budapesti sztélé eredetére vonatkozóan, mint már mondottuk, nincs közvetlen utalás sem a feliratban, sem a jelenet részleteiben. Az invokációs formulában szereplő „Abüdosz ura" kitétel, valamint a kísérőszövegben említett Uni név

48 abüdoszi eredetre is utalhat. A British Museum emléke e tekintetben is szolgálhatna referenciaként, de pontos lelőhelyére vonatkozóan

49 - más, hasonló példányokéval együtt

50 a szakirodalomban eltérő állásfoglalásokkal találkozunk. A feltételezett lelőhelyek között tehát Abüdosz neve mellett a memphiszi régió említése is indokoltnak tekinthető. NAGY ISTVÁN 44 Vö. James, i. m. (35. j.), 39, XXXVI. t., 3. k. (British Mus. 112. sz.); Fischer, Dendera (9. j.) 83 (13) és 183; là., JARCE 1 (1962) 16, 69. j.; Brovarski, E., JNES 32 (1973) 464, stb. 45 James, i. m. (35. j.). 46 Vö. Brovarski, E., JNES 32 (1973) 460, 4. k. és 464; Morét, i. m. (35. j.), 2-3, II. t. 47 Brovarski, i. m. (45. j.), 464-465. 48 Az Uni név többször is előfordul Abüdosz kapcsán, ld. Fischer, H. G., Varia (Eg. Studies I), New York 1976, 84-86 és 38. j.; Brovarski, i. m.. (39. j.), 22, 31. j. 49 Budge, E. A. Wallis, A Guide to the Egyptian Galleries (Sculpture), London 1909, 26-27, 86. sz. (=fMIII

2 , Oxford 1979, 472), szakkarai lelőhelyet említ, míg Brovarski (JNES 32, 1973, 458) abüdoszi eredetet feltételez. 50 Vö. Fischer, H. G., JARCE 1 (1962) 8-9 és 15. j.; Brovarski, E.,JNES32 (1973)458-59; Id., in For His Ka (39. j.), 33 és 60. j., stb.