Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 94. (Budapest, 2001)
Francesco Catanio Budapesten
vonású férfit ábrázoló képmás Catanio portréja. Ami a budapesti festményt illeti, korábbi feltételezések szerint felirata nem utólagos, hanem teljesen együtt van a képpel. A felirat rendkívül furcsa: a „pittor me^chino" kitétel nem vall túltengő önbizalomra, de a kép, amelyet „per un par di pol h festett, kvalitásában nem olyan primitív, mint amilyenre a „díjazás" alapján gondo'M lehetne. A nemrég megkezdett restaurálás 37 azonban meggyőzhet arról, hogy a ké i nem tekinthető dilettáns festő alkotásának, aki csak alkalmanként fogott ecsetet, „p r un par di polli". A tisztítás nem pusztán a kép eredeti kvalitásait - a kifejezés közv' tlenségét, az arc plasztikai értékeit kiemelő szép fény-árnyék hatásokat - fedte fel, hai mi azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a szöveg nem egyidős a festménnyel, hanem lénye esen, évtizedekkel későbbi, s eltávolítására csak történeti érdekessége miatt nem ken I sor. A festmény művészi minősége tehát nem mondana ellent Catanio szerzőségén-k, s a harmincas, legfeljebb negyvenes éveiben járó modell kora alapján a kép a 30-40-es évek fordulójára lenne datálható. Az arcot kiemelő nagy, szögletes fehér gallér divatja azonban csak a 17. század második felében jelenik meg. A budapesti képen ez a gallér - a tisztítás után szabad szemmel is látható - későbbi átfestés, amely a metszet-képekéhez hasonló kisebb, régiesebb gallért fedi, és minden valószínűség szerint a „pittor da Caravaggio" müve az 1670-1680-as évekből, így az eredeti képmás lehet másolat, de lehet maga az önarckép is, mivel festői kvalitásai alapján Catanio sajátkezűsége egyáltalán nem elképzelhetetlen. Hogy a portré stílusa mennyire felel meg az eredetinek, illetve Catanio portréfestői kvalitásainak, arról a karmelita szentek sorozatából fennmaradt két képmással való összehasonlítás alapján lehetne fogalmat alkotni, sajnos, ezek még reprodukcióban sem voltak hozzáférhetők számomra. 38 Bizonytalan szerzősége ellenére a természetes közvetlenséggel kitekintő Cataniót megörökítő képmás, „d'aspetto tra il fiero e gioviale", a Dávid diadalmenete festőjének ábrázolásaként is érdekes művészettörténeti dokumentum számunkra. SZIGETHl ÁGNES 7 A restaurálást Nemcsics Imre, a Szépművészeti Múzeum restaurátora végezte. ,s Ld. a 12. jegyzetet.
