Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 94. (Budapest, 2001)

A Franz Buch kérdésről

dapesten őrzött, a Praun-gyüjtményből származó rajzon is felismerhető. Feltételezése szerint Frauenholz mííkereskedésében kerülhetett a lapokra, aminek alapján valószínű, hogy a két berlini Huber-kópia is egykor a nürnbergi gyűjteményhez tartozott.

19 A harmadik berlini lap egy Heemskerck kompozíció után készült Hieronymus Cock metszet pontos másolata: A vezeklő Szent Jeromos romok között (52. kép).

20 A rajz két szempontból is figyelemre méltó. Egyrészt a metszet jelzéséből („Martinus/ Hemsskirc/ ken inuê.") a másoló, az előképre utalva, átvette az első sort, de alá a saját nevét írta: „Martinus/ Franz Buch". Ez az egyetlen ismert mű, amelynek a rectóján, szignatúraként szerepel a Buch név. Ennek írásmódja eltér a legtöbb lap hátlapján látható jellegzetes kézírásétól, de nem hasonlít az ugyanennek a rajznak a versóján olvasható feliratéhoz sem. Ez utóbbi a rajz másik érdekessége: ugyancsak régi, de a többi jelzésnél szögletesebb és cirádásabb gót betűs írás, nagy kezdőbetűkkel: „Franntz Büch". A recto szignatúrájának különbözősége a rajzokon szereplő feliratoktól azt sugallhatná, hogy a lapok többségének hátoldalán nem Buch kézírása olvasható. Ez az eltérés azonban abból is adódhat, hogy a művész gondosabban formált, dekoratívabb betűkkel írt a lap fő oldalán, mint a hátoldalakon, ahol a sietősen rögzített név írásképe folyamatosabb. A vezeklő Szent Jeromos versójának felirata pedig alighanem azért különbözik a többiétől, mert erre, a rectón olvasottak alapján, valaki más írhatta rá a nevet. A, jellegzetes" kézírás látható a korábban több kutató által Dürer müvének tartott, de a hátoldal felirata alapján az 1984-es Dürer-katalógusban óvatosan, majd az 1985ös bécsi kiállításon már határozottabban Buchnak tulajdonított Két menyétet ábrázoló berlini rajzon.

21 A szöveg az eddigieknél részletesebb: a néven kívül, amelynek második fele a lap szélének levágása miatt csupán töredékes, az ábrázolás tárgya („einn Wasselkenn") és a dátum („ 1573/ 18 Junius") is szerepel. Ez a pontos időmeghatározás inkább utalhat a készítés időpontjára, mint egy gyűjtő emlékeztető megjegyzésére. Az azonos kézírással jelzett, datált rajzok közül ez a legkésőbbi, hacsak a jövőben be nem bizonyosodik, hogy az 1594-es évszámú, a Falu látképe fákkal és folyóval

22 című lapon is hasonló felirat áll. 19 Vö. 18.j. 20 Kupferstichkabinett - Sammlung der Zeichnungen und Druckgraphik. Staatliche Museen zu Berlin - Preußischer Kulturbesitz, ltsz. 2038; Bock, E., Die deutschen Meister. Beschreibendes Verzeichnis sämtlicher Zeichnungen, Berlin 1921, 18, 2038. sz.; Az 1558-as datálást a másoló az eredeti metszet 1552es évszámának a helyére írta. A rajz eddig még nem vizsgált vízjele: kéz virággal, hasonló Piccard, i. m. (12.j.) Findbuch XVII, Stuttgart 1997, V. rész, 1670.sz.-hoz (Riesenburg/Ostpreussen, 1550). Bock nem említi, hogy a versón látható pecsét (Lugt 2529) tanúsága szerint a lap a Nagler gyűjteményből származik. Ugyancsak a hátoldalon, a „Franntz Büch" felirat fölött egy 68-as, efölött egy áthúzott 126-os szám áll. Köszönettel tartozom Dr. Alexander Dückersnek, a berlini Kupferstichkabinett igazgatójának e rajz és az 53. képen közölt lap publikálásának engedélyezéséért. Fotó: Jörg P. Anders. 21 Kupferstichkabinett - Sammlung der Zeichnungen und Druckgraphik. Staatliche Museen zu Berlin - Preußischer Kulturbesitz, ltsz. 9; Anzelewsky, F. - Mielke, H., i.m. (17,j.), 50-51, 48.sz.; a hátoldal feliratának fényképe: függelék, II.

k.; Koreny, F., Albrecht Dürer und die Tier- und Pflanzenstudien der Renaissance, Kat. Wien, München 1985, 128, 40.sz. 22 Ld. alább 35.

j.