Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 94. (Budapest, 2001)
A Franz Buch kérdésről
en sorakoznak egymás mellé, és a jóval rendezettebb struktúrájú, mély távlatú, egy képzeletbeli tájat felülnézetből áttekintő Hegyes táj tóval és várral (46. kép). 12 Utóbbi, egy igen dekoratív hatású rajz, amelyen a művész lendületes hurkos vonalakkal és sűrű párhuzamosokkal adta vissza a növényzetet, a jobb fölső képtérben, valamint a bal szélen töredékesen látható színjelzések alapján, festmény másolata lehet. A színjelzések írásmódja figyelmet érdemel: az / r, a, b, g és h betűk nagyon hasonlóak a versók feliratainak betűihez - ez azt a feltevést látszik igazolni, mely szerint a hátoldalak szignatúráit a müvek többségén a művész kézjegyének tekinthetjük. A Buchnak tulajdonított rajzokon ritkábban előforduló figurális motívumok dominálnak a. Zenélő társaságot ábrázoló lapon (47^4-8. kép), 13 amelynek 1553-as évszáma a rectón látható. A másik három budapesti mű hátoldalán a név alatt vagy fölött az 1568-as évszám szerepel. A Táj az Egyiptomba menekülő Szent Családdal (49. kép) 14 rajzmodora közel áll a Falu látképének (50. kép) 15 stílusához: hasonló a fák ritkás lombjának jelzése a rövid, íves vonalkákkal, közös a térszerkezet bizonytalansága, valamint a hepe-hupás talaj és a fák közötti tér árnyékolása párhuzamosokkal, helyenként hurkos vonalakkal. A Dombos táj házakkal és malmokkal (51. kép) 16 növényzetének formálása rokon e két lapéval, de a téralakítás itt meggyőzőbb. A berlini gyűjtemény öt Franz Buch nevével jelzett rajzot őriz: két másolatot Wolf Huber rajza után, egy Heemskerck kompozíció utáni metszet másolatát, egy korábban Albrecht Dürernek tulajdonított állattanulmányt, és egy sziklán álló vár ábrázolását. E lapok vizsgálata különösen tanulságos lehet, mert közülük csupán három feliratának írásmódja egyezik meg a budapestiekével, ezek egyike eddig még nem szerepelt a szakirodalomban, egy másiknak pedig a rectója is szignált. Az egyik Huber-kópia, a Táj falúddal és várral 11 érdekessége egyfelől az, hogy 1545-ös évszámával a jelenleg ismert legkorábbi datált Buch-rajz, másfelől e lapon szerepel a korábban említett „gemacht" szó a név mellett. A tollal írt feliraton kívül későbbi, ceruzás jelzés is van a hátoldalon: „Fr. Buch von Ulm". Ennek az ad jelentőséget, hogy a másik, ehhez a rajzhoz nagyon közel álló, Folyóparti táj hegyiekkel című berlini Huber-másolaton 18 csak az „F. Buch von Ulm" felirat látható, ugyanezzel a ceruzás kézírással, korábbi jelzés nincs rajta. Amint Katrin Achilles-Syndram megállapította, ez az írás több, Bu12 Ltsz. 64; Vízjel: korona, vö. Piccard, G., Die Wasserzeichenkartei Piccard im Hauptstaatsarchiv Stuttgart: Findbuch I, Stuttgart 1961, IX. rész, 41.sz.; Geissler, H., Zeichnung in Deutschland. Deutsche Zeichner 1540-1640, Stuttgart 1979-80, I, 14, A 14.sz.; Achilles-Syndram, i.m. (2.j.) 230.sz. 13 Ltsz. 63; A hátoldalon, a jelzésen kívül, női fej vázlata tollal és szőlőlevél fekete krétával. Kunst des Sammeins (2.j.) 59.sz.; Achilles-Syndram, i.m. (2.j.)-228.sz. 14 Ltsz. 65; Kunst des Sammeins (2.j.) 58.sz.; Achilles-Syndram. i.m. (2.j.) 232.sz. 15 Ltsz. 67; Achilles-Syndram, i.m. (2,j.) 233.sz. 16 Ltsz. 66; Achilles-Syndram, i.m. (2.j.) 231.sz. E rajz, valamint a 67. leltári számú lap hátoldalán, a név mellett, néhány nehezen értelmezhető betű is áll, talán „in.". 17 Kupferstichkabinett - Sammlung der Zeichnungen und Druckgraphik. Staatliche Museen zu Berlin - Preußischer Kulturbesitz, ltsz. 7952; a hátoldal fekete tollal, a budapestiekkel megegyező kézírású jelzését („frantz buch gemacht") közölte Anzelewsky, E, - Mielke, EL, Albrecht Dürer, Berlin 1984, Függelék, II I.k.; Winzinger, F., Wolf Huber. Das Gesamtwerk, München - Zürich 1979,147,194.sz.; Achilles-Syndram, i.m. (2.j.) 226.sz. 18 Kupferstichkabinett - Sammlung der Zeichnungen und Druckgraphik. Staatliche Museen zu Berlin -Preußischer Kulturbesitz, ltsz. 835; Winzinger/.w., 146-147, 193.sz.; Achilles-Syndram,i.m. (2.j.) 225.sz.
