Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 94. (Budapest, 2001)

Tarentumi votív terrakották: módszertani javaslatok

A matricát B. Neutsch is ismerte és 1961 -es, a tarentumi symposiastés-ügurák vallástörténeti értelmezésével foglalkozó cikkében modem gipszlenyomatának fényképével publikálta is.

63 Neutsch figyelmét nem kerülte el a negatív sajátos kialakítása és lényegében felismerte annak készítéstechnikai jelentőségét, a részmatrica használatának lehetőségét is. Mivel azonban tanulmányának célja nem a tarentumi produkció rendszerező áttekintése, nem a koroplasztikai típusok meghatározása volt, felismeréséből nem vonta le az ide vágó következtetéseket. A felfedezés így gyakorlatilag feledésbe merült a későbbi rendszerezők számára: a klasszikus kori típusoknál (kizárólag az értelmezés kérdéseinek kapcsán), a fej-törzs kontamináció lehetőségét legalább futólag megemlítő Herdejürgen,

64 amint láttuk, egyáltalán nem számolt ezzel a jelenséggel archaikus kori tipológiájának megalkotásakor. A heidelbergi gyűjtemény tarentumi matricája mindazonáltal egyértelmű és kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a tarentumi agyagművesek körében a részmatricák használata már a Kr.e. 6. sz. végén is ismert eljárás volt, így a koroplasztikai típusok meghatározásához és rendszerezéséhez csupán az ikonográfiái elemek számbavétele már a produkció korai szakaszánál sem lehet elegendő. BENCZE ÁGNES 63 Neutsch, B.. Der héros auf der Kline, RM 68 (1961), 156, 67/1 2.

t. 64 Herdejürgen /97/, 15.