Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 94. (Budapest, 2001)
A Szépművészeti Múzeum ékírásos királyfeliratai
szöveg alapkiadásához 24 képest. Szó szerint a következőket tartalmazza: „Amar-Szín, (akit) Nippurban Enlil kiválasztott" és nem „Amar-Szín, (akit) Enlil Nippurban kiválasztott". 25 A Szépművészeti Múzeum további kilenc ékírásos királyfelirata II. Nabú-kudurriuszur, az újbabiloni birodalom második uralkodójának nevét viseli. Mind pontosan ugyanazt az Esagil 26 és az Ezida 27 templom újjáépítéséről szóló szöveget tartalmazzák. Nabú-kudurri-uszur neve jól ismert a Bibliából is (csakúgy, mint az ékírásos, héber, arámi és görög hagyományból), mert Kr. e. 594-ben ö vetett véget Júda 28 állam önállóságának, és deportálta a zsidókat Babilóniába. 29 Tekintettel arra, hogy a Nabú-kudurri-uszur babiloni 30 illetve borsippai 31 középület-építéseiről 32 szóló ékírásos források teljes elemzése jól ismert, ennek a területnek az ismertetésétől eltekintünk. Megelégszünk azzal, hogy egy hosszabb királyfeliratának idevágó részét idézzük: 33 „Bőséges, rendszeres áldozatot róttam ki, több tiszta gabonaáldozatot, mint korábban. 34 Minden nap egy felhizlalt és hibátlan gumâhu-hïka, amelynek bőre tökéletes, 35 egy hosszú farkú juh 36 lesz az áldozat' 37 az Esagil és Babilon istenei számára. Marduk 24 Steible, H., Die neusumerischen Bau- und Weihinschriften 2, (FAOS 9), Stuttgart 1991, (AmarSuen n5) 226-228, és Frayne, Lm, (E3/2.1.3.15.) 260-262. 25 A teljes nyelvészeti elemzést Id. Hayes, i.m. (13.j.) 157-163. 26 George, i.m. (20.j.)139: é.sag.íl, „Magas tetejű templom" 1, írják még „é.sag.gíl"-ként, Marduk isten temploma Babilonban. Újjáépítette Säbium (10. évében), lerombolta Szín-ahhé-eríba majd újjáépítette Assur-ah-iddina (több szövegben), befejezte és feldíszítette Assur-bán-apli (Streck, Asb., 146, 17; Thompson, Prisms, p. 29, 21; etc.). További felújítói voltak II. Nabú-kudurri-uszur (több szövegben), Nergal-sar-uszur (CT 36 19, 9) és I. Antiochus (VR 66). 27 George, i.m. 159-160: é.zi.da, „Igaz Templom" 1, Marduk (Tutu, később Nabú) temploma Borsippában. Többször újjáépíttette, kijavíttatta, átépíttette Hammurapi (Frayne, RIME 4, p. 355, 31; ld. CH iii 15), Marduk-apal-iddina I (VAS I 34, Marduknak). Marduk-sápik-zéri (LIH I 70), Nabü-suma-imbi (Lambert, JAOS 88 [1968], 126, i b5ff.; ii b 33, Nabűnak), Assur-ah-iddina (Borger, Esarh., § 64, rev. 10), Assur-bán-apli (Streck, Asb., 242, 33; Thompson, Prisms, 30, 5; Nassouhi, AfK 2 (1924-25), 100, i 4-13; stb.) Samas-sum-ukín (Lehmann-Haupt, Samassumukin, II no. 3, 27), II. Nabú-kudurri-uszur (több szövegben) és végül I. Antiochus (VR 66). 28 Wiseman, D.J., Babylonia 605-539 B.C. in Boardman, J. - Edwards, I.E.S. - Hammond, N.G.L. Sollberger, E., The Assyrian and Babylonian Empires and other States of the Near East, from the Eight to the Sixth Centuries B.C., in The Cambridge Ancient History, Second Edition, vol. 3, part 2, (CAH 3/2), Cambridge 1993, 233-236. 29 Weidner, E.F., Jojachin, König von Juda, in babylonischen Keilschrifttexten, in Mélanges syriens offerts à Monsieur René Dussaud par ses amis et élèves!, Paris 1939, 923-935. 30 Unger, E., Babylon, die heilige Stadt, nach der Beschreibung der Babylonier, Berlin-Leipzig 1931. 31 Joannes, F., Archives de Borsippa. La famille Ea-ilûta-bâni. Étude d'un lot d'archives familiales en Babyloniedu VUE au V siècles av. J.-C, Genève 1989, 16-20. 32 Wiseman, i.m. (28.j.) 236-239. 33 Langdon, S., Die neubabylonischen Königsinschriften, Vorderasiatische Bibliothek 4, Leipzig 1912, Nebuchadnezar Nr. 9. i 13-38, ii 1-35. 34 Ld. CAD N/2 237a. 35 Ld. CAD G 132b. î6 Ld. CAD S 371b. 37 Ld. CAD G 9a.
