Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 92-93.(Budapest, 2000)
A perugiai Palazzo Isidori allegorikus freskóciklusáról a legújabb kutatások és restaurálások fényében
nokába erényeket festettek. A megbízást Taddeo di Bartolo 1413-ban kapta. 28 Az erényeket, az őket magukba foglaló lunetták keretezésében és az alsó szinten uominifamosi sorozat kíséri, mint ahogyan a Szépművészeti Múzeum néhány allegóriáján, a freskók alsó is részén találunk híres ember-ábrázolást. Az erények funkciója valószínűleg az volt, hogy a kápolnába lépő hívőket mintegy bevezesse, és lelkileg felkészítse az imára vagy meditációra, átmenetet képezve a profán és a szakrális szféra között. Kápolnák boltozatára - elsősorban kercsztboltozatára - is festettek erényeket a trecento és a quattrocento idején. Jelentős különbség azonban, hogy ezek nem egészalakos ábrázolások, hanem az allegóriák medalionformában mellkép-szerüen, attribútumaikkal tűnnek fel. Steinweg és Gardner szerint ez a díszítési mód leginkább a koldulórendek templomait jellemzi Firenzében, ahogyan a S. Croce templom Baroncellikápolnájában, vagy a S. Felicitf káptalani termének boltozatán is láthatjuk. 29 A szimmetria kedvéért leggyakrabban a Humilitasszal (Alázatosság) egészítették ki a hét erényt és festették a kétszer négy allegóriát a keresztboltozat négy szakaszába. E díszítési megoldás elterjedését jelzi, hogy Firenzén kívül Assisiben, a San Francesco altemplomában, a négyezet boltozatára, majd egy jó évszázad múltán már a nem koldulórendi megrendelésre épült pratói katedrális Mária mennybemenetelére felszentelt kápolnájának boltozatára is erényeket festettek: a három teológiai erényt a Forti tu dóval kiegészítve. Az utóbbi években az allegóriákra irányította a figyelmet, hogy a Képzőművészeti Főiskola végzős növendékei, Menráth Péter és Bóna István irányításával, néhány darabot igen szakszerűen megtisztítottak, restauráltak. A szürkésbarna szennyeződések alól ragyogó színek, architektonikus díszítések részletei kerültek elő, nem egy helyen a korábban olvashatatlan felirat is pontosíthatóbb lett. Valamelyest visszanyerve eredeti állapotukat, a töredékes freskók stílusa, festői kvalitása is megközelíthetőbbé vált. 30 Fel kell tennünk a kérdést, hogy milyen mértékben rekonstruálható ezeknek a freskóknak a Palazzo Isidori mennyezetén való eredeti elhelyezése. Láttuk, hogy a mennyezetet a gerendák három fő szakaszra, és mindegyik szakaszon belül tíz-tíz hosszúkás kazettára osztották, ezekbe a kazettákba kerültek a nád alapozású, vékony vakolatra megfestett freskók. A szakaszok hosszúsága alig mutat eltérést: 2,8 m, 2,95 m, és 2,85 m. A szakaszokat tagoló tizenegy gerenda ma már nincs eredeti helyén, de a terem 1889-es leírásából tudjuk, hogy a kazetták egyenként 0,4 m szélesek és 2,8 m hosszúak voltak. Feltűnő lehet, hogy ettől eltérést mutatnak az újonnan restaurált allegóriáknak a Szépművészeti Múzeum 1990-es katalógusában található méretei: általában néhány 28 Cole, B., Sienese Painting in the Age of the Renaissance, Bloomington 1985, 17-20; Cairola, A. Carli, E., Le ,, Palazzo Pubblico" de Sienne, Rome 1965, 194-201; Rubinstein, i.m. (27. j.) 189. 29 Offner, R. - Steinweg, K.., A Critical and Historical Corpus of Florentine Painting, New York 1930-1960, Locus Valley 1967, Selection IV. vol. IV. Part I. 21-24; Gardner, J., The Early Decoration of Sta Croce in Florence, The Burlington Magazine, 113 (1971). 30 Az 1365. leltári számú freskó 1991 -es restaurálása folyamán sikerült a korábban nehezen olvasható szöveget pontosítani: a Previtali i.m. (8. j.) és a Pigler i.m. (8. j.) idézte sorokban a „dara" helyett a „produce" ige szerepel.
