Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 92-93.(Budapest, 2000)

A perugiai Palazzo Isidori allegorikus freskóciklusáról a legújabb kutatások és restaurálások fényében

A PERUGIAI PALAZZO ISIDORI ALLEGORIKUS FRESKÓCIKLUSÁRÓL A LEGÚJABB KUTATÁSOK ÉS RESTAURÁLÁSOK FÉNYÉBEN A Szépművészeti Múzeum itáliai freskógyüjteménye gazdagságában más európai gyűjteményekkel összehasonlítva kimagaslónak számít. A freskók zöme, köztük több freskóciklus illetve sorozat, a Múzeum közvetlen elődjének tekinthető Országos Kép­tár igazgatója, Pulszky Károly itáliai vásárlása során, az 1890-es évek első felében került a múzeum birtokába. A Szépművészeti Múzeum megalapításáról szóló törvény elfogadása az ezredéves évforduló ünnepi előkészületeinek sorában kiemelkedő ese­mény volt a századvég kulturális életében. Pulszky 1894-től több, igen jelentős pénz­összeget kapott Csáky Albin vallás- és közoktatási minisztertől, majd utódjától, Eöt­vös Lorándtól, hogy szobrokat, festményeket, grafikai lapokat vásároljon Európa leg­különbözőbb mükereskedéseiben. Ebben az időben az olasz műpiac erősen pangott, Pulszky igyekezett kihasználni az árcsökkenést és igen sokat meg tudott venni a lebon­tásra kerülő paloták, templomok faláról leválasztott freskókból. 1 Több, jelentős fres­kósorozat került az ekkor létesített Szépművészeti Múzeum tulajdonába, amelyek meg­vásárlásával kapcsolatban Pulszky így írt a miniszternek 1894 december 17-én kelt levelében: „...Az olasz iskola műveinek megszerzésénél figyelemmel voltunk arra, hogy a Szépművészeti Múzeum számára új épület emelését tervezve, módunkban van - ami a külföldi képtáraknál csak ritkán lehetséges - nagyobb falfestményeket elhelyezni s így az olasz művészetnek az Alpeseken inneni múzeumokban hiányzó ezen ágát meg­szerezni." 2 Pulszky ilyen gondolatokkal vásárolhatta meg Perugiában egy Angyali üdvözlet freskóval együtt azokat az allegorikus nőalakokat, amelyek ma a múzeum gyűjteményének legterjedelmesebb freskóciklusát alkotják (16- 29. kép). Az Országos Képtár 1895. évi elszámolásába a Mariano Rocchi perugiai műkeres­kedőtől vásárolt több műtárggyal együtt „Taddeo Bartoli (?)" mestermegjelöléssel ke­rültek be a freskók: „Terem mennyezet. Fresco az eredeti keretekkel és a terem falát egykor díszítő angyali üdvözlettel. Huszonnégy darab." 3 Feltűnő, hogy a jegyzék csak a vásárlás után egy évvel 1895 júliusában említi a freskókat, pedig Pulszky 1894 szep­temberében vásárolta azokat. 4 Ez a majdnem egy év ahhoz kellett, hogy Domenico 1 Mravik, L. - Szigethi, Á., Festményvásárlások az Országos Képtár és a Szépművészeti Múzeum részére, in Pulszky Károly in memóriám (Pulszky Károly emlékének), Szépművészeti Múzeum, Budapest 1988, 82-112. 2 Pulszky Károly levele a miniszterhez, Budapest 1894 december 17. Szépművészeti Múzeum, Irattár. 3 Az Országos Képtár 1895 évi elszámolása, 1895. július 25. 23/26.szám, Szépművészeti Múzeum, Irattár. 4 Ld. Mravik - Szigethi, i.m. 84.

Next

/
Thumbnails
Contents