Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 92-93.(Budapest, 2000)
Egy 21. dinasztiái Amon-pap koporsójának töredéke Thébából
helyein is megjelenik a különböző variánsokban, néhányszor a nn Srf.tw.k szerkezet kíséretében. A HK 169-ben éppen a vWg/'-ünncppel kapcsolatban említik. 80 A 21. dinasztiái koporsók közül a már eddig is sok hasonlóságot mutató leideni Dzsedmontu-koporsón 81 található utalás a sír megnyitására: dj.sn Sm.k r Ibdw (ß-wr ?) m hrw wn js.t... Ez az idézet szoros összefüggésbe hozza az utóbbi két mondatot az első három sor tartalmával, hiszen világossá teszi, hogy a halott abüdoszi zarándoklatra indul a „sír kinyitásának" a napján. Az utolsó szövegoszlop - amelyik a legtöredékesebb és legnehezebben olvasható az összes közül - a tulajdonos nevét, titulusát és apjának nevét tartalmazza (4. kép). A tulajdonos nevében szereplő istennév megmaradt nyomai szabad szemmel nehezen kivehetőek, a behatóbb vizsgálat során azonban láthatóvá válnak a Khonszu név elmosódott hieroglifái. Ilyen nevü tulajdonosnak nem került elő koporsója a Deir el-Bahari cache-ból a feltárás során. 82 Három másik koporsó azonban említi a nevet, az egyik a szóban forgó titulusával (w'hJmn) és fiának nevével együtt. 83 Alapos okunk van tehát feltételezni, hogy egy eddig csak más koporsók feliratairól ismert személy halotti felszerelésének egy darabja került elő. Fentebb már volt szó arról, hogy a képeket keretező szövegoszlopok számának növekedése a Niwihski által meghatározott B típusban válik szembeötlővé, 84 és ez a jelenség a korszak végén (a 21. és 22. dinasztia fordulóján) lesz igazán jellemző. Ez egybevág azoknak a thébai Amon-papi koporsóknak a datálásával, 85 amelyek említik az w ( b-papP 1-dj-hns.wnevét (sőt egy esetbenDzsedmontuiujankh nevü fiáét is!): mindegyik ugyanúgy a két dinasztia fordulóján készülhetett, mint az, amelyikről a mi darabunk származik. Szembetűnő a leideni Dzsedmontu(iufankh)-koporsóval való jó néhány szövegegyezés és ikonográfiái párhuzam is. Ez a darab viszont igen pontosan datálható: a múmián I. Oszorkon nevével ellátott bőrszíjat találtak. 86 Pl-dj-hns.w alakja tehát három különböző szempont alapján is nagy biztonsággal a 21. dinasztia végéhez köthető. 80 A már elemzett 1-2. oszlop szövegével kombinálva az Amenhotep-koporsón:.f.v/7./í hr hiw.t m-bíh pr.f ( k.fnn ín ( .fhr sbí.w... (Boeser, i.m. [57.j.] IX, 2), és ugyanezen a koporsón még két alkalommal (IX, 5, 6), valamint egy kairói darabon (CG 6029: Niwihski, i.m. [22.j.] 129). A HK 15 részeként: Budge, BD Ani, p. 10 és egy szaita variánsban: nn ín c .tw[,j] nn hnj. tw[.j] (Verhoeven, U., Das saitische Totenbuch der Iahtesnacht. P. Colon. Aeg. 10207, Bonn 1993, I, 89 és II, 6.) A HK 169-ben pedig (Budge BD Ani, 48) szintén találkozhatunk a formulával (nn hnj.tw.k), később pedig a vWg/'-ünncp hajnalának említésével is (Budge, uott, 50) Ennek egy variánsát felírták egy másik 21. dinasztiái koporsóra is: nn $n l .tw.k dwl.t n shb w^' (Kitchen, i.m. [22.j.] II, 131 (No. 57, 124) és I, 129). AHK 169 és a wíg/'-ünnep kapcsolatára: LÄ VI, 1136. 81 Boeser, i.m. (57.j.) X, 9. 82 Ld. a 4. jegyzetet. 83 A három koporsó adatai: Niwihski i.m. (4.j.) No. 271 (az w c bJmn tisztséget viselő Padikhonszu itt egy bizonyos Dzsedkhonszuiufankh apja: vajon nem éppen az oly sok párhuzamot mutató a leideni koporsó tulajdonosáé-e ?), 351, 401. 84 Ld. a 26, 42 és 45.j. 85 A koporsófedél alapján mindegyik a Niwihski-féle „V. típushoz" tartozik. 86 van Walsem, i.m. (15.j.)21.o. és 73.j.
