Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)
A Szépművészeti Múzeum 1998-ban
A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM 1998-BAN A Múzeum látogatóinak száma 189.925 volt. Az év során befejeződött a barokk tömb alagsorának felújítása, benne az üzemeltetési irodák és a Régi Képtár új raktárának kialakítása, elkészült továbbá a grafikai kiállító terem és berendezésének restaurálása. Az Antik Gyűjtemény munkaszobái, kézikönyvtára és raktára átmenetileg új helyre költöztek. Áprilisban került sor a Múzeum svájci segítséggel felszerelt új fémrestaurátor műhelyének megnyitására a Szondi utcai épület IV. emeletén. A Régi Képtár állandó kiállításának jó felét (olasz és németalföldi iskolák) a rekonstrukciós munkák előrehaladása miatt a Barokk-tömb feletti teremsorból a Dózsa György úti szárnyba, mintegy fele akkora alapterületre kellet áthelyeznünk. Március 19-én nyílt meg sűrített újjárendezésben a „Régi Képtár másképp" című új állandó kiállítás, amely mintegy 100 képpel gazdagabb a korábbinál. 1998 volt a Könyvtár első teljes éve a Szondi utcai új helyén. 5.469 kötettel és 810 folyóirattal gyarapodott az állomány az év folyamán. Az olvasóterem forgalma 8.816 fő volt, amely az előző évinek több mint kétszerese. KIÁLLÍTÁSOK A Régi Képtár másképp Újjárendezett állandó kiállítás; megnyitó: 1998. március 19-én. Koncepció: Ember Ildikó; rendezte: Ember Ildikó, Szigeti Ágnes, Tátrai Vilmos. Közreműködött: Balogh Ilona, Dobos Zsuzsa, Gosztola Annamária, Németh István, Baranyai Veronika, Túrok Margit. 14 teremben és 7 kabinetben 731 festmény látható mesterek és iskolák szerint csoportosítva, a kronológia figyelembevételével, közöttük számos újabban restaurált, ebben az épületben még be nem mutatott alkotás. A tömörítés kényszere az Ember Ildikó irányítása alatt dolgozó rendezőgárdának nemcsak a művészettörténeti összefüggéseket, stílusrokonságokat és ellentéteket, hatásokat és ellenhatásokat érzékeltető új csoportosításokra és társításokra adott lehetőséget, hanem a régi, nagy gyűjtemények dekoratív, zsúfolt atmoszférájából is sajátos ízeket és hangulatokat keltett életre. A rendezés elveiről és eredményéről részletes beszámoló jelent meg Ember Ildikó tollából [SzM Közi. 88-89 (1998) 127-134, 235-240.)].
