Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)

Új szerzemény: Los Balbases mester: Krisztus a kereszten táblaképe

ÚJ SZERZEMÉNY: LOS BALBASES MESTER: KRISZTUS A KERESZTEN TÁBLAKÉPE A budapesti spanyol gyűjtemény napjainkig legjelentősebb középkori darabja Pedro Sanchez egyetlen jelzett müve, Krisztus sírbatétele, amelyet 1907-ben vásárolt meg a Szépművészeti Múzeum.

1 A mü valószínűleg ugyanahhoz az oltárhoz tartozott, mint az a Kálvária, amelyről Valdivieso állapította meg, hogy a 17. század elején, Sevillában Don Pedro Sandoval tulajdonában volt.

2 A Kálváriát 1610-ben Francisco Pacheco restaurálta, s Arte de la Pintura című müvében le is írta.

3 A budapesti spanyol gyűjtemény szerényebb középkori anyaga

4 1997-től több jelentős művel gyarapodott, amelyek szerencsésen egészítik ki a katalán és a kasztíliai műveket.

5 Pedro Garcia de Benabarre az egykori montanyanai plébániatemplomból származó Szüzanya-oltárának két, ún. ajtó-táblaképe után 1998-ban megvásároltuk a Los Balbases mesterrel szoros stíluskapcsolatot mutató Krisztus a kereszten oltártáblát (93. kép),

6 1999 tavaszán pedig sikerült a gyűjteményből még hiányzó aragóniai iskola nagy alakjának, az ún. Retascón mesternek, Szent Fülöp apostolt ábrázoló oltárképét megszerezni.

7 A Kálvária táblán, a középtengelyben felmagasodó kereszt tövében, két oldalra csoportosítva jelennek meg az alakok, balra János öleli át a fájdalmas Szűzanyát, mindketten térdelnek, a szélen, a kendőjét felemelő nőalak, valószínűleg Veronika. Jobbra a keresztet átölelő Magdolna látható, díszes brokát ruhában, amelynek viselettörténeti vizsgálata a mü datálásában támpontot nyújt. Mögötte egy arcát felemelt kendőjével szinte elfedő szent asszony, és a kép jobbszélén, Magdolna vonásaihoz nagyon hasonló karakterű álló szent nő. Az előtérben ő az egyetlen álló alak, így hatása, e beállítási 1 Pigler, A., Katalog der Galerie Alter Meister, Budapest 1967, 613-14. 2 A festményt legutóbb Madridban a Caylus műkereskedésben értékesítették. Vö. De la Edad Media al Romanticismo, Caylus, Madrid 1993-1994. 20-23. (A címszót E. Valdivieso írta). 3 Pacheco, F., Arte de la Pintura, su antigiiedady grandezas, Sevilla 1649. (cd. Passegoda, B., Madrid 1950, 547). Bár a leírásban Pacheco nem említi a budapesti Sírbatételt, csupán a Kálvária ikonográfiáját részletezi, az arcok rokon típusai, s a közeli méretek sejtetik az egykori közös származást. 4 A budapesti középkori festményekről legutóbb ld. Nyerges, É., Pintura espahola, Museo de Bellas Artes, Budapest 1996, 20 39. 5 Nyerges, É., Nouvelles aquisitions deux panneaux de Pedro Garcia de Benabarre, BullMusHongrBA 88-89(1998)135-138. 6 Ltsz. 98.4, olaj, fa, 151 x 104 cm. A müvei korábban behatóan Pilar Silva Maroto foglalkozott, aki az ún. Maestro de Los Balbases alkotásaként határozta meg. 7 A kiváló állapotban fennmaradt oltár táblát először Ch. R. Post közölte, A History of Spanish painting, Cambridge (Mass.) 1966, 13,317-319, 127. k. Vétel, Madrid, Caylus. Lásd: Très sighs de pintura, Caylus, Madrid 1995, 22-25. A címszót X. Company i Climent és L. H. Guandiola írta. A mű alaposabb vizsgálatáról rövidesen beszámolunk.