Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)
Kisebb mesterek Rembrandt tágabb köréből
nítják a két képet, s a budapesti darab készülési idejét is az 1640-es évek közepére valószínűsítik. Gyakori témák Van Spreeuwen oeu vre-jében a Festömüterem és a Tudós dolgozószobájában? 1 A kettő kombinációja látható egy londoni árverésen szerepelt festményén, 38 ahol a szoba közepén lévő festőállványon a budapesti Szent család kép egy nagyobb változata díszeleg (75. kép). Tehát ez a kompozíció nem is lehetett olyan „atipikus" ennek a zsánerfestőnek az oeuvre-jében, mint amilyennek az eddigi hiányos ismereteink alapján tűnhetett. A haarlemi Willem de Poorter (1608-1648 után) szintén Rembrandt korai, leideni korszakának hatása alatt dolgozott, jóllehet nincs rá bizonyíték, hogy valaha is egy városban éltek volna. A nagy mester müveit azonban behatóan tanulmányozhatta, és láthatóan igyekezett stílusában is követni, egyesítve az előző generáció, a prerembrandtisták stílusának elemeivel. Tevékenységének ezt az oldalát a szakirodalom elég részletesen tárgyalja. 39 Nem sokat tudunk azonban italianizáló grotta-képeiről, amelyeket a régi életrajzok említenek. 40 A barlang színteret használta W. de Poorter Vanitascsendéletek háttereként is, aminek legismertebb példáját az amsterdami Museum Boijmans Van Beuningen őrzi. 41 Mitológiai és irodalmi históriák előadásához szintén alkalmazta a barlang és a kinyíló délies táj kombinációját. A koppenhágai Statens Museum két szignált képe, 42 valamint egy korábban hamis Rembrandt jelzésű, de W. de Poorterként azonosított ritka ábrázolás Xenophón Kürupaideiá-jából képviselik ezt a kompozíciós típust. 43 Alig találni azonban nála olyan példát, ahol a táj a kompozíció domináns eleme, melyben csupán apró staffage-alakok jelennek meg. A budapesti gyűjtemény WDP monogrammal jelzett táblája ezért jó támpont lehet a későbbiekben az oeuvre ezen ismeretlen részének rekonstruálásához (76. kép). Amikor bekerült a gyűjteménybe, Czobor Ágnes ezt a jelentéktelennek tünő darabot az utrechti iskolához sorolta, vitatva a jelzés eredeti voltát. 44 A szignatúra azonban kétségkívül eredeti, és jobban megvizsgálva az egyes részleteket és a festésmódot, ráismerhetünk Willem de Poorter stílusára. 45 Az antik szobrokkal, síremlékekkel teli barlang homályának és a 37 Ld. Sumowski, i. m. [(l.j. Gemälde), 1704, 1705, 1709, 1710, 1702. sz. G. Dou és a korai Rembrandt befolyása ezeken is nyilvánvaló. 38 Phillips, 1991. 07. 02, 69. sz., fa, 48 x 43 cm. 39 Ld. Bauch, i. m. (30. j.) 234; Sumowski, i. m. (l.j. Drawings) 9, 4791^*806; Sumowski, /'. m. (l.j. Gemälde) 4, 2385-88, 1602-1654 sz.; Broos, B. in: The Dictionary of Art, 25, 1996, 230-231. 40 Ld. Wurzbach, /. m. (9,j) 2. 344; Thieme - Becker Lexikon, 27, 1933, 258-59. - Az erre vonatkozó információt Sumowski is átveszi: /'. m. (l.j. Gemälde) 1983, 2385. 41 Jelezve: W.D.P.f. 1636, ltsz.: 1674. 42 Merkur és Proserpina, fa 55 x 68,5 cm (Cat. 1951. No. 553) és A béke áldása, fa 59 x 74 cm (Cat. 1951. No. 552) mindkettőt reprodukálja Sumowski, i. m. 1983 skk., 1611-12. sz. 43 Pl. Abradatas és Panthea története, monogrammal jelezve, Art Dealer J. Schlichte Bergen, Amszterdam, 1990, cat. 22 23. Ld. Sumowski, i. m. (l.j. Gemälde) 6, Nachträge 2, 4039, 2421. sz. 44 Olaj, tölgyfa 60,4 x 84,2 cm. (A parkettázott táblát a felső él mentén megcsonkították.) Ltsz.: 60.13, vétel Barabás Lászlótól, Budapest, 1960. -Czobor, Á.,BidlMusHongrBA 23 (1963) 53 58, 138-140. - Ezt a véleményt átveszi Pigler Andor is: Kat. 1967, 173-174. 45 A kép technikai vizsgálatát Forgó Margit végezte 1997-ben, s ennek során ismertük fel a darabot a Rembrandt-körhöz kapcsoló kvalitásokat. Közreműködéséért ezúton mondok köszönetet.
