Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 90-91.(Budapest, 1999)
Mátyás király és Aragóniái Beatrix budapesti domborműveiről
keretük formáját és készülést idejüket illetően is igen közeli kapcsolatban állnak a magyar királyi pár portréival, 22 csak néhány jól ismert példa a sok közül. A paviai Sforza büsztökkel ellentétben a magyar királyi pár domborműve, úgy tűnik, soha nem volt építészeti együttes része, semmi jel nem utal arra, hogy valaha is be lettek volna falazva. Hátlapjuk kialakítása is ezt látszik bizonyítani. Az alsó rész faszobrokra emlékeztető konkáv kiképzése, 23 valamint az e felett található kereszt alakú bemélyedés (28. kép) arra utal, hogy a dombormüveket falsíkhoz csatlakoztatva, ahhoz erősítve, de nem felfüggesztve, hiszen ehhez túl súlyosak, kell elképzelnünk. Kiállításuk módja hasonló lehetett a portré büsztökéhez. Ezt látszik igazolni az a tény, hogy olyan, fából készült, portré büsztöket hordozó talapzatokhoz hasonló saját talapzattal készültek, amelyeken az ábrázoltak neve is szerepelt. 24 Az a tény, hogy a portrék viszonylag szerény méretűek (55 x 38,5 x 10 cm), hogy a személyeket rövidülés nélkül ábrázolták és kidolgozásuk módja minden apró részletre kiterjedő, és hogy értékes anyagból készültek, ellentmond szemmagasságot jóval meghaladó elhelyezésüknek. Ennek megfelelően egy nagy trónterem ajtaja felett való befalazásuk helyett inkább elképzelhetőek egy kisebb, intimebb belső térben, egy studiolőban, akár konzolon, a fal előtt, akár egy kandallón egymással szemben felállítva, ahol közel szemmagasságban való elhelyezésük lehetővé tette tökéletesen kidolgozott részleteik közeli megszemlélését. 25 Mindkét esetben hátoldaluk konkáv kialakítása módot adott falhoz való csatlakoztatásukra anélkül, hogy szükség lett volna befalazásukra. Mivel túléltek nemcsak a török pusztítást, hanem más nehéz időket is, olyan helyen kellett állniuk, ahonnan könnyen elmozdíthatóak voltak. A reneszánsz irodalomban és művészetekben az ókori hősök korabeli uralkodók példaképeivé váltak. 26 Bonfini írásaiból is tudjuk, hogy Mátyás példaképe Nagy Sándor volt. Őt, az ókori uralkodók legnagyobbjai, az itáliai humanisták választották Mátyás számára példaképül, és Bonfini Mátyásban magának Nagy Sándornak újjászületését látta. Ahogy Nagy Sándor megvédte az ókori világot a perzsák ellen, Mátyás szerepe a korabeli nyugati civilizáció török elleni megvédése volt. 27 A Nagy Sándor és 22 Chastel, A., Le grand atelier d'Italie, 1460-1500, Paris 1965; Zuraw, S. E., Public Commemorative Monument: Mino da Fiesole's Tomb in the Florentine Badia, Art Bulletin 80 ( 1998) 452^477; Bernstein, J. G., The Portal of the Medici Bank in Milan in Verrocchio and Late Quattrocento Italian Sculpture, szerk. S. Bule, A. Ph. Darr, F. S. Gioffredi, Florence 1992, 346 349. 23 A fotókért Dr. Eisler Jánosnak tartozom köszönettel. 24 Bode, W., Die Ausbildung des Sockels bei den Büsten der italienischen Renaissance, Amtliche Berichte aus den preussischen Staatssammlungen 40 (1919) 99-120. 25 Mint Donato Medici püspök dombonnüvü epitáfiumának (Ismeretlen mester, 1475.) esetében. Pistoia, székesegyház. Vö. Panofsky, E., Tomb Sculpture, New York 1964, 69. 284 k.; Mino Salutati püspökről készült márvány büsztje konzolon áll és síremlékének részét képezi a fiesólei dómban. Vö. Bode, i. m. (24. j.) 117. 59 k.; Egy ismeretlen személy portré büsztje ugyancsak konzolon áll a Certosa di Pavia nagy lavabóyd felett. Vö. Bode, fent /'. m. 117. 60. k. 26 Vayer L., Alexandres és Corvinos, Művészettörténeti Értesítő 24 (1975) 25-36. 27 Ez a gondolat először a fanói humanista Antonio Costanzi müvében szerepel, aki arra buzdította a királyt, hogy kövesse apja, a híres törökverő hős példáját, és küzdjön a török ellen. Vö. Vayer, /. m. (26. j.); Pajorin, i. m. (10. j.).
