Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 88-89.(Budapest, 1998)
Egy karintiai szárnyasoltár szobrai budapesti gyűjteményekben
az íves vonalú, szinte fintorgó, keskeny szájak. Az arcok hasonlósága a pleßnitzi oltár többi szobra, az eredetileg a szekrényben álló Szent János evangélista és Keresztelő Szent János vagy az egykori oromzathoz tartozó Szent Dámján és Szent Márton püspök esetében is szembetűnő. Szent Dámján hajviselete, a hajtincsek faragásmódja a budapesti Flóriánéval, Szent János evangélistáé a budapesti Szent Györgyével szinte azonos. Feltűnő a felfelé kunkorodó farkú sárkány megformálásának hasonlósága is. A budapesti alakok arcformája és arckifejezése rokona az ugyancsak karintiai, a Dráva völgyének északi hegyoldalában fekvő Irschen plébániatemplomának főoltárán álló szobrokénak is. Az oltárszekrény Szent János evangélista figurájának szögletes arca, Szent Dénes és Szent Lénárd fintorgó szája a budapesti királyra, míg Szent Oswald és Szent András domborműves alakjainak hajviselete a budapesti Szent Flóriánra emlékeztet. Az említett két karintiai oltár egyazon műhelyben készült, sőt - a köztük levő igen szoros kapcsolat alapján - Otto Demus a szobrok faragójának azonosságát is feltételezte. 17 A pontebbai Santa Maria Maggiore-templom 1517-18-ra datált főoltára eredeti pompájában áll ma is a helyén. Az oltárról szinte csak a Schreinwachterék hiányoznak, melyek egyikét Otto Demus újabban a grazi Joanneum egy Szent Flórián-szobrával azonosította. Flórián esetében a testtartás, a mozdulat, az öltözet és a hajviselet, az oltár oromzatának Sebestyént, Rókust, Erasmust és egy szent püspököt ábrázoló szobrain az arckifejezés, az arc formálásának részletei állnak meglehetősen közeli rokonságban a budapesti szobrokkal (41. kép). 18 A stíluskapcsolatok köre a Karintiával szomszédos Kelet-Tirol néhány emlékével bővíthető. E terület központja, Lienz városa és a Pusera-völgyének települései 1500-ig nem Tirolhoz, hanem, Felső-Karintia egy részével együtt, a görtzi grófsághoz taroztak. Ez az összetartozás ad magyarázatot arra, hogy e területek művészeti emlékein az 1520as évekig a karintiai műhelyek, elsősorban a közeli Villach döntő művészeti befolyása érvényesült. 19 A középkori Abfaltern Szent András tiszteletére szentelt plébániatemplomának egykori főoltáráról megmaradt három, 1515-17-re datált szobor - Szent György és Flórián valamint Szent András - például az előzőekben elemzett részletek, a testtartás, a vértezet, az attribútumok elhelyezése, valamint az arc megformálása tekintetében ugyancsak jól felismerhető, bár kissé távolabbi stiláris rokona a budapesti szobroknak. 20 17 Dehio, Kärnten, i.m. (16.j.) 246-247; Demus, i.m. (16.j.) 443-446,555-559 k.; Fritz, i.m. (16.j.) 44. 18 Pontebba ma Olaszországhoz tartozik, Ausztria határának közvetlen közelében fekszik. Demus, i.m. (16.j.) 330-342, 401—403 k.; Höfler, J., Bemerkungen zu den Villacher Bildschnitzerwerkstätten des frühen 16. Jahrhunderts. Villacher Jahrbuch, 1999 (megjelenés alatt) 4-6; Biedermann, G., Katalog Alte Galerie am Landesmuseum Joanneum, Mittelalterliche Kunst, Graz 1982,295, Nr. 193,220 k. Biedermann későbbre, 1520-30 körűire datálja a Flórián-szobrot, annak eredeti hovatartozását nem ismerve. 19 Egg, E., Gotik in Tirol Die Flügelaltäre, Innsbruck 1985, 222. 20 Dehio-Handbuch, Die Kunstdenkmäler Österreichs, Tirol,W\en 1980, 134-135; Egg, i.m. (19.j.) 229; Demus, i.m. (16.j.) 539-540, 697-699 k. Szent Flórián és György az oltár Schreinwächterex voltak, míg Szent András az oltár szekrényében állhatott.
