Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 88-89.(Budapest, 1998)

Giovanni Battista Naldini: Három Grácia Ámorral. Egy firenzei manierista, Botticelli Raffaello és Borghini nyomában

tékesebbnek": mert az egész ítélet az értékről mondatik ki, és nem a szépségről (vagy a gazdagságról)".

68 Borghininél is a rossz ítélet kijavítása jelenik meg, és Ficinóhoz, valamint Burgkmairhoz hasonlóan ismét uralkodóra vonatkoztatva. A leírás további részleteit tekintve a budapesti képhez közel álló elemeket is találunk. A három istennő például nem ruhátlanul jelenne meg, hanem „harcos módjára vannak felöltöztetve és felfegyverkezve".

69 Másrészt az istennőknek szánt háromféle koszorút, köztük Vénusznak természetesen rózsából, egy-egy angioletto tartaná a magasból.

70 Naldini vázlataiból kiderül, hogy Borghini elképzeléseit egy, a budapestiéhez igen hasonló kompozíciójú képben gondolta el (26. kép). A párizsi rajzok istennőin ugyanazt a ruhatípust ismerhetjük fel, mint a Gráciákon; áttetsző, fátyol-szerü ruha, amely kebleiket szabadon hagyja, lent pedig combjuknál van összefogva. A rectooldalon középen, a versón háttal álló Minerván ugyanolyan öltözet látható, mint a táblaképen a középső Grácián. A verso-oldal alakjainak csavarodó, körtáncszerű mozgása is közel áll a Gráciák mozgásához. Ezen a vázlaton különös figyelmet érdemel az a megoldás, amely Borghini utasításai között nem szerepel, nevezetesen, hogy a három istennő arcait éppen úgy állítja be, ahogy azt később a Gráciáknál is látjuk. Profilból jelenik meg a sisakot viselő Juno(?), Vénusz(?) szemből, míg Minerva, aki a jogar felé nyúl, háttal áll.

71 A sokkal több figurával kialakított sienai kompozíción tűnnek föl a föntről berepülő, koszorúkat hozó angiolettik. Talán innen származhatott az ötlet a festményen szereplő Ámorhoz. A budapesti Három Grácia Ámorral ikonográfiáját elsősorban a harmóniát jelentő Gráciáknak a Paris téves ítéletével való szembeállítása befolyásolhatta. A Borghiniféle Invenzione kompozíciójával mutatott hasonlósága és a caduceus szerepének értelmezése arra utal, hogy a Szépművészeti Múzeum festménye esetében ezzel a morális tartalommal bővül a hagyományos kompozíció. Mindezt alátámasztja a korabeli, hasonlóan reprezentatív igénnyel készült Három Grácia ábrázolások funkciója is.

72 * Milyen közegben érvényesül a jó döntést jelképező caduceus és a concordiát megtestesítő Három Grácia - ha Paris ítéletével állítjuk szembe? Rotterdami Erasmus ezt írja A keresztény fejedelem neveltetése című könyvecskéjében: „Bizonyos fokig tna68 ...et dove prima si diceva: „sia dato alla piu bella ", questo havesse (per suo motto - Cecchi): „sia dato alla più valorosa: perche tutto questo giuditio è, non sopra la hellezza (o richezze), ma sopra il valore", Cecchi, i.m. 90. 69 ...annate e vestite (da) guerrière, Cecchi, i.h. 70 Cecchi, i.m. 91. 71 A rajzon és a Három Grácián is megfigyelhető hármas kompozíció visszatér a Bemutatás a templomban című kép bal oldalán is (Perugia, Galleria Nazionale, ld. Barocchi, i.m. 109d. k.). 72 A képnek valószínűleg reprezentatív szerepet szántak, a 16. században ugyanis ritkán találkozunk a Gráciák bemutatásával ilyen nagyméretű festményen. A kevés felsorolható példáról általában tudjuk, hogy kiemelkedő funkciót töltöttek be. Tintoretto képe a velencei Palazzo Ducale Anticollegiójában a velencei köztársaság politikai ambícióját megjelenítő nagyszabású ikonográfiái rendszerbe illeszkedik. Annibale Carracci korábban említett festménye pedig bizonyíthatóan nászajándék volt, ahogy a Vénusz fürdőjét ábrázoló képekről ez általában is elmondható. Tintorcttóhoz ld. Pallucchini, R. - Rossi, P., Tintoretto - Le opère sacre e profane 1, Milano 1982, 209