Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 88-89.(Budapest, 1998)
Egy mestermívű Imhotep bronzszobor az Imhotep-kultusz intézményesülésének korából?
pezett határai. 23 Henszlmann esetében viszont már ma is jól kirajzolódik, mennyire szervesen illeszkedik az egyetemes művelődéstörténet megírását célzó munkásságába Egyiptom művészetének, építészetének tanulmányozása. Fejérváry gyűjteménye és annak egyiptomi darabjai ehhez kellő indíttatást adhattak: tőle származik a gyűjteménynek egy korai, általánosabb méltatása 24 után a már említett, részletezőbb 1853-as londoni kiállítási katalógus. Másfelől 1860-ban felállított általános arányelméletében egészen az ókori Egyiptom építészetéig nyúlt vissza. 25 Bár ez az érdeklődése lényegében élete végéig kitartott, 26 specifikus filológiai tudással sosem vértezte fel magát. Majd félévszázad telt el az egyiptológia megszületését jelentő mérföldkőtől, a hieroglifák megfejtésétől, amikor a Magyar Tudományos Akadémia az elmaradás behozatalára felülről próbált kezdeményezni; mindhiába. 27 Ennél áldásosabbnak mutatkozott a dualista állam másik fővárosában, Bécsben rendezett 1873-as világkiállítás hatása a hazai orientalisztika egészére nézve. A világkiállítás, amelynek egyik célja az volt, hogy a „civilizáció múzeumvárosa"-ként az emberiség történetét is rekonstruálja tarka, inkonzisztens kavargásában, 28 a Keletet elérhető közelségbe, az adott szakterületek tudósait pedig úgy egymással, mint a kiállított tárgyakkal kontaktusba hozta. A kiállítás magyar szekciójának régészeti osztályában Imhotep szobrát is megcsodálhatták a látogatók, itt vehette szemügyre G. Ebers német egyiptológus, aki később elküldte feliratának - pontatlan - fordítását Henszlmann-nak. 29 Egy másik esemény szintén jól jellemzi az ekkorra már égetővé váló hieroglif-szakértői hiányt Magyarországon: 30 21 Mindenesetre az 1850-es évek közepén - egyes vélemények szerint - a korabeli egyiptológiai művészeti szakirodalmat behatóan ismerte, mint az kitűnik dolgozatából, az „Iconographic Researches on Human Races and their Art"-ból, in Maury, A. - Pulszky, F. - Meigs, J. A., Indigenous Races of the Earth, or New Chapters of Ethnological Enquiry, London-Philadelphia 1857, 87-202. Túloznak viszont a Pulszky-t dicsőítő alábbi sorok ld. Tóth, L., Pulszky Ferenc, Hazánk IV ( 1885) 403^124: „Ismered a régit,/ nyitvák neked a katakombák,/ S gúlák titkai, és Persepolis és Ninive..." stb. Pulszky az ókori Egyiptom művészete felé elsősorban azért fordult, hogy a civilizációk történeti fejlődésének teljesebb ívét húzhassa meg. Hasonlóképpjárt el pl. a hieroglifírás jellegzetességeit is taglaló munkájában, ld. Pulszky, F., Az írás eredete. Budapesti Szemle 20 ( 1864) 207-221. 24 Henszlmann, I., in Magyar föld és népei (1846) III. füzete 7-12. 25 Theorie des proportions appliquées dans l'architecture depuis la XII e dynastie des rois égyptienne jusqu 'au XVI e siècle(...), Paris 1860. Eképp ő az első magyar tudós, akit megemlít egy külföldi, az ókori Egyiptomról szóló könyveket felvonultató repertórium, ld. Jolowicz, H., Bibliotheca Aegyptiaca, Supplement IX, Leipzig 1861. 26 Ezen évekből láttak napvilágot a tollából különféle recenziók az egyiptológia tárgyköréből, valamint egy kisebb dolgozata „Az ó-egyptomi művészetről", ld. Archaeologiai Értesítő 8 (Új folyam) (1888) 1. füzet, 1-10. 27 Az Akadémia 1871-ben pályázatot hirdetett „Az egyiptomi régiségtan mai állása" címmel, ld. Magyar Újság 1871 (5. évf.) 127. sz. 3. Felhívása - úgy tűnik - jelentkezők nélkül maradt. 2ÍÍ Hofmann, W., A földi paradicsom. 19. századi motívumok és eszmék, Budapest 1887, 86-110. (Das irdische Paradies, Motive und Ideen des 19. Jahrhunderts, München 1974 2 ). 29 Henszlmann, L, A bécsi 1873. évi világtárlatnak magyarországi kedvelőinek régészeti osztálya, in Monumenta Hungáriáé Archaeologica. Magyarországi Régészeti Emlékek II, Budapest 1875-6, 28. 30 Ekkor egyedül még Goldziher Ignác iszlamológus értett csak valamelyest a hieroglifíráshoz. Lipcsében az 1870/71 szemeszterben H. L. Fleischer arab, török, perzsa előadásai mellett áthallgatott G. Ebers egyiptológiai óráira, akitől a hieroglifírást gyorsan, a hieratikust küzdelmek árán sajátította el, ld. Goldziher, I., Napló, Budapest 1984, 63; Blumcnthal, E., ZÄS 117 (1990) 102.
