Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 87. (Budapest, 1997)
ACTUALITÉS DU MUSÉE - MÚZEUMI HÍREK - A Szépművészeti Múzeum 1996-ban
Spranger Dianája - mind az utóbbi 20-25 év gyarapodásából. A nagy termekhez csatlakozó kabinetek a polgári műfajok, a táj-, csendélet és zsáner-képek csoportosítására kínáltak alkalmat, egy kabinetet pedig a Rubens iskola kisebb képeinek szentelhettünk. Végül a 18. századi kabinet-képekből válogatva bemutattuk az Európaszerte hódító rokokó stílust. A Régi Képtár épületrészének rekonstrukciója előtt ez a kiállítás azt kívánta szemléltetni, hogy a felújítást követő új állandó kiállítás megrendezésekor milyen szempontokat lehet majd érvényesíteni. Rendezte: Ember Ildikó, Balogh Ilona közreműködésével. Új, bővített formában látható a spanyol festmények kiállítása is. Rendezte: Nyerges Éva, közreműködött Fábry Eszter és Balogh Ilona. Katalógus: Nyerges Éva: Régi spanyol festmények, Budapest 1996 (spanyol nyelven is). Ismertetése: SzMKözl e számában. A 20. századi gyűjtemény állandó kiállítása a korábbinál nagyobb területen, 1996 áprilisában került újjárendezésre. Rendezte: Tóth Ferenc. A kiállítást a rendező által írt ún. múzeumi újság kíséri. A múzeum mélyföldszintjén, az ún. Ion Piramisban 1994 óta látható a 20. századi művészetet bemutató kiállítás, amelynek területe most a közelmúltban átadott, ugyancsak mélyföldszinti Majovszky-termekkel bővült, és ezzel a század első évtizedeinek kiemelkedő értékű alkotásai megfelelő, önálló enteriőrt kaptak. Az új bemutató három külön kiállítási egységből áll. Az első Majovszky-teremben kerültek elhelyezésre a 20. század első felének változatos, dinamikus tendenciái. A múzeum megalapítását követő évtizedek egyoldalú, szinte kizárólag a klasszikus értékekre koncentráló gyűjteményfejlesztési politikája következtében ez az anyagrész hiányos, de ennek ellenére jelentős, sőt egy-egy életmüvet tekintve kulcsfontosságú műveket tartalmaz (pl. Rosso, Minne, Witkiewicz, Moll, Slevogt, Kokoschka, Severini, Carra, Lhote, Le Corbusier, Guttuso, Corneille). A második Majovszky-teremben az 1940-60-as évek európai és - kitekintéssel amerikai absztrakt művészete kapott helyet. Ez, az összetételében talán legegységesebb, és az egész gyűjteményt karakterében meghatározó kollekció Victor Vasarely 1969-es adományára épül. Ekkor kerültek a múzeumba a háború utáni évek Európájában domináns szerepet játszó École de Paris absztrakt művészeinek alkotásai (Vasarely saját képei mellett Magnelli, Dewasne, Deyrolle, Mortensen, Jacobsen, továbbá Le Corbusier és Albers egy-egy műve). Ezt az együttest jól egészíti ki néhány, a korszakba és a vonulatba jól illő darab Bryan Montgomery gyűjteményéből, amely 1991 -ben került a Szépművészeti Múzeumba. A brit Derek Boshier, az amerikai Kenneth Noland és a kolumbiai Edgar Negret müvei az interkontinentális palettát is színesítik. A 20. századi gyűjtemény kiállításának korábban egyedüli helyszínén, az Ion Piramis áttekinthető terében a tulajdonképpeni kortárs, vagyis az elmúlt negyed század művészete kap helyet (53. kép). Ez a terem azt is reprezentálja, amit a múzeum ezen