Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 87. (Budapest, 1997)

Eduard von Engerth: I. Ferenc József királlyá koronázása Budán, 1867-ben

témakörben született eredményeiről, hiszen már maga is egészen fiatalon vállalkozott - egészen kis méretben - az osztrák történelemből merített hasonló kompozíció - Habsburg Rudolf koronázásának - megfestésére.

28 A budai várpalotába készült nagyszabású müvében már felismerhető a legújabb eredmények tétova átvétele, de nem merte az előtérben a figurákat olyan szabadon és természetesen elhelyezni, mint például Menzel. Ezért a látvány a néző számára inkább színpadi jelenetnek hat. A szögletes mozdulatokkal ábrázolt, levegősen elhelyezett alakok merevnek, távolinak tűnnek. A baldachin alatt álló I. Ferenc József és Erzsébet jelentőségét emeli a körülöttük lévő nagy szabad felületek és a templom-belső többi részében ábrázolt zsúfoltság ellentéte. Ezt a szándékot erősíti a megvilágítás is, amely különösen Erzsébet fehér ruhája által a kép „fénypontjává" válik. Bár az iménti kompozíciós eszközök valóban kiemelik az uralkodópár alakját, az őket körülölelő szabad felületeknek a művész nem tudott sem színekkel sem más technikai eszközökkel értelmet adni. így, bár a mozgalmas, sokfigurás jelenet csoportjainak eloszlása kiegyensúlyozott, a túlzottan hangsúlyos architektonikus elemek által jelentéktelenné válnak a központi szereplők is. A koronázás mozzanatait megörökítő ábrázolások

29 közül, elsősorban a hiteles dokumentum-szándéka miatt tekinthető jelentősnek Engerth festménye. Székely Bertalan négy részes sorozatának Koronázás című festményét

30 festői megjelenítése, az atmoszféra megörökítése szempontjából magasabb művészi színvonalú műalkotásnak tekinthetjük, mint Engerth inkább kultúrtörténeti jelentőségű nagyméretű tablókép jellegű festményét. Engerth e magyar vonatkozású képeinek későbbi jelentőségéhez hozzájárult, Doby Jenő magyar grafikus,

31 aki rézmetszet másolatokat készített róluk. 1868-ban a bécsi főkamarási hivatal megbízásából, először elkészítette a Zentai csata rézbe metszett változatát,

32 majd 1877-ben - más feladat mellett - Engerth koronázási képének metszésére kapott megbízást és újabb ösztöndíjat. E feladatnak köszönhette, hogy az 1885iki Országos Kiállításon műveivel bronzérmet nyert (39. kép).

33 így Doby metszete tette - már a múlt század utolsó évtizedeiben

34 is - széles kör28 Kat. Engerth, i.m. (16.j.) 20. 29 Kat. Elisabeth, i.m. (14.j.) - a témára vonatkozó rajzok, litográfiák, fametszetek tételesen felsorolva. 30

Haulisch, L., Székely Bertalan, Budapest 1964, 19. A képet - amely a királyné tulajdonába került a Magyar Nemzeti Galériában őrzik. ''Szendrei, J. - Szentiványi, Gy. (szerk.), Magyar Képzőművészeti Lexikon /., Budapest 1915. Doby Jenő (Kassa 1834 - 1907 Porto-Re) 32

Felvinczi Takács, Z., Művészet 7 (1908) 355-363; E feladat révén ismerkedett meg Jacoby Lajossal, a bécsi képzőművészeti akadémia rézmetsző tanárával, akinek biztatására egy időre Bécsbe is költözött. ,3

Pataky, D., A magyar rézmetszés története, Budapest 1951, 103, 44. sz. Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 11.162. 34

Különösen a koronázás 25. évfordulója kapcsán vált népszerűvé: Kovács, D. - Sziklay, J. (szerk.), Koroncizcisi Emlékkönyv dicsőségesen uralkodó I. Ferenc József apostoli királyunk megkoronázásának 25-ödik évfordulója ünnepére, Budapest 1892; Vasárnapi Újság, Budapest 1892, 396-397; Pauer, H., Kaiser Franz Joseph I. Beiträge zur Bild Dokumentation seines Lebens, Wien-München 1968, 170, 1212/6.

sz.; Körmöczi, K., Kiegyezés 1867, Kat. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest 1987, 31; Hamann, i.m. (lO.j.) 92; Kugler, G., Ferenc József és Erzsébet, Graz 1966, 31 ; Engerth, i.m. (2.j.) 13. és 21. ábra; Kat. Engerth, i.m. (16.j.) 71, 89.