Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 87. (Budapest, 1997)
Fuit enim Maria liber. Megjegyzések az író gyermek és a tintát kiöntő ördög ikonográfiájához
A szóban forgó gondolatot - hogy a megtestesült logosz beleírja magát a Máriától kapott szűzi testbe - didaktikusán, mégis szinte „zsánerszerűen" fogalmazza meg az einruhri plébániatemplom 1500 körűire datált Madonnája. 84 A széles tekercs rásimul az anyai ölre: felső végét a Mária jobb karján ülő meztelen gyermek az egyik kezével odasimítja anyja melléhez, a másikkal ír rá. A Madonna mind a két kezével egyszerre tartja és szorítja magához gyermekét és a szalag alját. VII. A tintatartó - és kiöntése Honnan vehették az ötletet a 15. század elején a francia, illetve frankó-flamand festők, hogy tintatartót adjanak Mária kezébe? Valószínűleg az evangélisták ábrázolásából: az ő munkaeszközeikhez - az írástekercs mellett - az írószerszámok, a tintatartó szinte kezdettől fogva hozzátartoztak. Kézenfekvővé tehette az átvételt, hogy az evangélisták: örömhírt hozó tanúk (ld. Esaiás 41,27), az igének a hirdetői. Négyük közül Evangélista Szent Jánosnak, azaz tintatartójának ebben a történetben kiemelt szerepe van. Őtőle származik a görög logosz fogalmának a Szentháromság harmadik személyére való alkalmazása. Tehát bizonyos értelemben ő nemcsak hirdetője, hanem „létrehozója" is az igének, a logosznak. 85 Mármost Evangélista Szent János tintatartója az 1380-as évektől kezdve a francia miniatúrafestészetben prominens szerepet játszik. Egy drámai esemény fő kelléke: az ördög kiönti belőle a tintát, hogy az Evangélista ne tudjon tovább írni. 86 Noha az esemény Patmoszon történik, az esetek túlnyomó többségében János evangéliumát vezeti be az ábrázolás. Az első fennmaradt példa egy 1380 körűire datált, egykor Berry herceg tulajdonában levő Bible históriaié illusztrációja (24. kép). 87 A fiatal Szent János kis sziget közepén ül, és a térdére helyezett pergamenre ír. írja evangéliumának kezdetét: In principio erat verbum et verbum - ennyi van a papíron. Folytatni nem tudja, mert egy ördög, aki már menekül a helyszínről, kiöntötte tintatartóját; tintája kifolyt a földre. Van Gelder még sok francia miniatúra-példát felsorol: mindannyiszor a Patmosz szigetén ülő, de az evangéliumának kezdetét író Szent Jánosnak borítja ki vagy lopja el a tintáját az ördög. Ez a helyzet Bedford Mester tárgyalt bécsi hóráskönyve esetében is (25. kép). A kettéosztott képmezőn felül a dolgozószobájában, alul a Patmosz szigetén 84 Parkhurst, i.h. (4.j.) 15. kép. 85 Szent János speciális szerepéhez az evangélisták között ld. pl. Schapiro, M., Two Romanesque Drawings in Auxerre and Some Iconographie Problems, in Studies in Art and Literatur for Belle da Costa Greene, Ed. D. Miner, Princeton 1954, 334-337; O'Reilly, J., St John as a Figure of the Contemplative Life: Text and Image in the Art of the Anglo-Saxon Benedictine Reform, in 5/ Dunstan. His Life, Times and Cult, Ed. N. Ramsay, M. Sparks, T. Tatton-Brown, Rochester N.Y. 1992, 165-185. Az inkarnációhoz fűződő speciális kapcsolatához pl. Norman, D., ,,In the Beginning was the Word". An Altarpiece by Ambrogio Lorenzetti for the Augustinian Hermits of Massa Maritima, Zeitschrift für Kunstgeschichte 58 (1995)493. 86 Van Gelder, J. G., Der Teufel stiehlt das Tintenfaß, in Kunsthistorische Forschungen Otto Pacht zu seinem Geburtstag, Ed. A. Rosenauer, G. Weber, Salzburg 1972, 173-182. 87 Baltimore, Walters Art Gallery W 125-126, W 126 fol. 195v. Ld. The International Style. The Arts in Europe around 1400, Baltimore 1962, N°45, 48-49: van Gelder, i.m. 178, 7. kép.
