Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 87. (Budapest, 1997)

Fuit enim Maria liber. Megjegyzések az író gyermek és a tintát kiöntő ördög ikonográfiájához

FUIT ENIM MARIA LIBER MEGJEGYZÉSEK AZ ÍRÓ GYERMEK ÉS A TINTÁT KIÖNTŐ ÖRDÖG IKONOGRÁFIÁJÁHOZ A budapesti Szépművészeti Múzeum vesztfáliai mesternek tulajdonított Tintatartós Madonnáját (17. kép) szemeltem ki arra, hogy általa a proszemináriumon szakmánk know how-ját bemutassam. A típustörténet és főleg az ikonográfia tárgyalása arra késztetett, hogy újragondoljam az író gyermekes a tintatartós Madonna ábrázolásának történetét. Kiderült számomra, hogy a téma eddigi feldolgozásai nem adnak megnyugtató választ az ikonográfiái típus eredetét és jelentését illetően. Az alábbiakban megkísérlek válaszolni ezekre a kérdésekre, és a Szépművészeti Múzeum táblaképét megpróbálom elhelyezni a téma ábrázolásának történetében. /. Kutatástörténet Backnak egy felső-rajnai népdal jut eszébe a mainzi ún. Korbgasse Madonna (22. kép) „író vagy festő" gyermeke láttán.

1 Herbert von Einem - Botticelli Magnificat-Madonnájára hivatkozva - azt gondolja, hogy az északi példák esetében is Mária dicsőítéséről szól az író gyermek ábrázolása.

z Thomas és Feigel szerint a mainzi Szent Vér konfraternitástól indult ki az író gyermek tisztelete; a szerzők az írásban Jézus bölcsességének, eljövendő szenvedései előrelátásának bizonyítékát látják.

3 A témát szisztematikusan először feldolgozó Parkhurst misztikus dominikánus szövegekben keresi az ikonográfiái típust inspiráló forrást.

4 'Back, F., Mittelrheinische Kunst, Frankfurt am Main 1910, 24: „Das Motiv des schreibenden oder malenden Christkindes erinnert an ein oberrheinisches Volkslied: der Christusknabe erscheint einem Mädchen im Garten als «himmlischer Maler, der alles, alles malen kann», und schreibt dann ein Brieflein «nicht mehr als zwei drei Wort: mein Vater wohnt' im Himmel, an einem schönen, schönen Ort.»". 2 Einem, H. von. Zur „Tintenfassmadonna" des hildesheimer Domes, Alt-Hildesheim 10 (1930) 16-19. 3 Thomas, A., Die Weinrebemadonna, Römische Quartalschriftfür christliche Altertumskunde und für Kirchengeschichte 40 (1932) 213-4; Feigel, A., Unsere Liebe Frau vom Flciligen Blute, in Festschrift für Heinrich Schrohe, Mainz 1934, 79-82. 4 Parkhurst, Ch. P. Jr., The Madonna of the Writing Christ Child, The Art Bulletin 23 (1941) 292.