Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 86. (Budapest, 1997)

ACTUALITÉS DU MUSÉE-MÚZEUMI HÍREK - Az új állandó Egyiptomi kiállítás

MÚZEUMI HÍREK AZ ÚJ ÁLLANDÓ EGYIPTOMI KIÁLLÍTÁS A Szépművészeti Múzeumban folyó rekonstrukció egyben az épület belső tereinek eredeti állapot szerinti helyreállítását is jelenti. Ennek keretében vált szükségessé az 1972-ben újjárendezett állandó egyiptomi kiállítás Dór csarnokban kialakított termeinek végleges felszámolása. Az Egyiptomi gyűjtemény raktára és az 1996. június 27-én megnyílt kiállítás az épület mélyföldszintjén nyert elhelyezést. A két egymásba nyíló teremben látható új állandó kiállítás, amely a harmadik a Gyűjtemény 1934-ben történt megalapítása óta, az előző kettőhöz hasonlóan, a Nílus völgy ókori kultúrájának lehető legteljesebb bemutatására törekszik. Új szempont volt az Egyiptomban folyó magyar ásatások eredményeinek együttes bemutatása 1907-ig visszamenően. A kiállított műtárgyak gyűjtésének kezdetei a múlt század elejére nyúlnak vissza. Napóleon egyiptomi expedícióját követő években ugyanis egyre több magyar kelt útra, hogy felkeresse a piramisok országának nevezetességeit. Az útjuk során vásárolt régiségeket gyakran ajánlották fel a Nemzeti Múzeum számára. Az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot követően, a Török Birodalomban menedéket keresők közül sokan eljutottak Egyiptomba is. Közöttük volt a kalandos sorsú Sipos György, akinek a Gyűjtemény egyik értékes emlékét, Sesonk trónörökös szobrát köszönhetjük. Az 1867es kiegyezést követően, művészek, tudósok és kíváncsi utazók indultak útra a Monarchiából az egzotikus Egyiptom felfedezésére. A magukkal hozott tárgyak közül számos darab került különböző helyi múzeumok birtokába. Mahler Ede, a magyar egyiptológia megalapítója már 1902-ben javasolta ezek egyesítését egy országos Egyiptomi Gyűjtemény keretében. A terv 1934-ben valósult meg két tehetséges tanítványa, Dobrovits Aladár és Wessetzky Vilmos több éves előkészítő munkájának köszönhetően. Az első állandó kiállítás megnyitására 1939-ben került sor. A jelenlegi kiállítás első tennének több tárlója mutatja be magyar kutatók és ásatok egyiptomi tevékenységének eredményeit. A kezdetek 1907-re nyúlnak vissza, amikor a Kairóban eredményesen tevékenykedő magyar üzletember, Back Fülöp szervezésében magyar-lengyel ásatásokra került sor a közép-egyiptomi Gamhudban és Sarúnában a fiatal lengyel régész, T. Smolenski vezetésével. Egy Ptolemaiosz-kori temető (Gamhud) és egy I. Ptolemaiosz idején épült templom (Sarúna) maradványai kerültek feltárásra. A kiállított nagyméretű, gazdagon díszített koporsók és kvalitásos domborművek illusztrálják a leletanyag sokszínűségét (44. kép). Közel hatvan évvel később, 1964-ben a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében expedíció indult Egyiptomba Castiglione László vezetésével, hogy részt vegyen a nagy asszuáni gát megépítése után víz alá kerülő területek régészeti emlékeinek meg-