Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 86. (Budapest, 1997)

Ezredévi emlékművek múltnak és jövőnek: Schickedanz Albert 1846-1915

EZREDÉVI EMLÉKMŰVEK MÚLTNAK ÉS JÖVŐNEK SCHICKEDANZ ALBERT 1846-1915 KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A KIÁLLÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL Schickedanz Albert főművét, a Hősök terét - a Műcsarnokot, a Millenniumi emlékművet és a Szépművészeti Múzeumot - minden budapesti és Budapestre látogató ember ismeri, Schickedanz Albert neve azonban a szűk szakmai körökön kívül szinte teljesen ismeretlen - volt. A nyolcvanas évek közepén szakmai beszélgetések során felmerült, hogy érdemes lenne egy Schickedanz-kiállítást rendezni, hiszen az időnként feltűnő festményei finom ízlésű, érzékeny művészről vallanak. Azt is tudtuk, hogy az Országos Levéltárban található egy jelentős méretű Schickedanz-tervhagyaték, és a Budapesti Történeti Múzeum Újkori osztályának tervtárában is vannak a Műcsarnokkal, a Millenniumi emlékművel és a Szépművészeti Múzeummal kapcsolatos rajzok. 1990-ben, Mojzer Miklós főigazgatói kinevezését követően az addigi elképzelések konkrétabb formát öltöttek, és a múzeum távolabbi kiállítási tervei közé beiktatták a Schickedanz-kiállítást is. Időpontul 1996 kínálkozott, hiszen a főművek mind kapcsolatosak az 1896. évi millenniummal, és ez az esztendő egyben Schickedanz születésének 150. évfordulója is (31. kép). Schickedanz életműve addig teljesen feldolgozatlan volt. Önálló munka nem foglalkozott vele, az összefoglaló munkák csak a nevét említették, illetve a főműveket. A nyolcvanas évek elején egy tanulmányom jelent meg a Millenniumi emlékmű koncepciójának kialakulásáról, amely munka a levéltári források feltárásában már kiindulópontul szolgált.

1 1990 tavaszán kezdődött meg a kiállítást előkészítő kutatás, párhuzamosan három területen: levéltárakban, a hagyatékot őrző közgyűjteményekben és könyvtárakban. Már a kutatás első szakaszában sikerült megtalálni Schickedanz Albert leszármazottait, akik a hagyatéknak közgyűjteménybe nem került részét őrizték. A Fővárosi Levéltár tanácsi ügyirati anyagában, illetve az egykorú hírlapok és folyóiratok híranyagából sikerült olyan információkat összegyűjteni, amelyek támpontokat nyújtottak az igen vegyes, leggyakrabban feliratozatlan, datálatlan és szignálatlan rajzok meghatározásának elkezdéséhez. Rövidesen kiderült, hogy az Országos Levéltárban őrzött Schickedanz-hagyatékban nagyszámú idegen terv is található, mindenekelőtt tehát ki kellett szűrni ezeket a 1 Gábor, E., Az ezredéves emlék. Schickedanz Albert Millenniumi emlékmű koncepciójának kialakulása, Művészettörténeti Értesítő 32 ( 1983) 202-2 1 7.