Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 86. (Budapest, 1997)
17. századi német mesterek és müvek: A barokk Közép-Európában
l'œil kép a felfüggesztett madarakkal a Strasbourg] múzeumban (20. kép) ugyanolyan festett, szakadt, ragasztott cédulán, mint a budapesti ,,Posilippo"-látkép „Michael Bechtel F. M. DC. LXIH" névjegyzést tüntet fel. Az 1964. évi strasbourgi csendéletkiállítás katalógusa e képpel kapcsolatban említ még egy, csupán fotóról ismert, ugyancsak 1663-ból datált „Vanitas" ábrázolást Michael Bechteltől. 19 Egy nagyméretű, gazdagon kivitelezett konyhajelenet, „Michael Bechtel Fe zu Guettenhag 1663" jelzéssel a maribori (Marburg, Szlovénia) Kerületi Múzeumban található (21. kép). 20 A kép Hrastovec - németül Gutenhag - kastélyból származik, a Herberstein grófok birtokáról, s úgy tűnik az eredeti berendezéshez tartozott. Jóllehet a maribori kép vitathatatlanul jelentős művészi kvalitásról tesz tanúságot s Michael Bechtel jelzett müvei azt bizonyítják, hogy zsáner, táj- és csendéletfestőként szélesebbkörű művészi tevékenységet folytatott, származásáról, tanulmányairól, működési területéről semmit sem tudunk. F. Zeri és K. Rozman a ljubljanai „Csendéletfestészet szlovéniai gyűjteményekben" kiállítás katalógusában 1989-ben a maribori képpel kapcsolatban feltételezhető flamand stílushatásra utalnak s felteszik a kérdést, vajon Bechtel ismerte-e az itáliai csendéleteket. A két Nápolyban készült jelzett, egykor Budapesten felbukkant Bechtel-festmény szilárd támpontot nyújthat ehhez a feltevéshez. Eszerint Michael Bechtel 1665-ben Nápolyban volt, de hogy honnan jött, mennyi ideig maradt ott, jelenleg nem tudható. 21 Annyi bizonyosan megállapítható, hogy 1663ban, tehát két évvel korábban a Krajnában, Szlovéniában tartózkodott s a felirat tanúsága szerint a gutenhagi kastély nagy konyhai csendélet-zsánerképét festette. Aligha képzelhető, hogy ez volt az egyetlen müve ezen a vidéken, egy-egy festő foglalkoztatása valamely megbízó s kastélya számára általában hosszabb időt vett igénybe, a zsánerkép, csendélet, vadászjelenet stb. műfajába tartozó alkotások a belső dekoráció részeként párdarabokként vagy sorozatban készültek. Szoros összefüggésben a Michael Bechtel tevékenyégére és személyére vonatkozó nyitott kérdésekkel, foglalkoznunk kell itt egy hasonló problematikus esettel, a talányos Almanach elnevezésű festő munkásságával. Különös alkalmat nyújt ehhez egy Bécsben újabban felbukkant, eddig figyelmen kívül maradt festmény, amely sajátos módon Magyarországhoz kapcsolódik. A bécsi Dorotheum árverési csarnokában 1991 novemberében egy nagyméretű kártyázókat ábrázoló festményt kínáltak eladásra „francia iskola, a 17. századból" megjelöléssel (22. kép). Az árverési katalógus szerint ko19 Natures mortes du Musée des Beaux-Arts de Strasbourg, Strasbourg 1964, 38, 41. sz. A Németalföldön, Észak-Németországban, Elszászban népszerű trompe l'œil ábrázolás a festett deszkafalon szögre akasztott holt madarakkal, itt egy viszonylag ritkább, festett keret utánzattal van kiegészítve. Egy Albrecht Kauwnak (1621-1681) tulajdonított rokon ábrázolás - a hagyomány szerint a nürnbergi J.C. Till müve - a Szépművészeti Múzeumban található (ltsz.: 873). 20 Maribor, Pokrajinski Muzej, ltsz.: 31, olaj, vászon, 121 x 178,5 cm. Ld. Zeri, F. Rozman, K., Evropska tihozitja iz slovenskih zbirk, Ljubljana 1989, 131. 31. sz. Rokon e képpel a Harrach grófok gyűjteményéből származó Vadasbolt (egykor Bécsben, Katalog 1926,10,27.sz.), melyet régebben Abraham Bloemaertnak majd Theodor Romboutsnak is tulajdonítottak. A kompozíció, a fiú és a szolgálólány protilalakja. a szárnyassal és vadakkal megrakott asztal, a felaggatott állatok a háttérben és a szimatoló kutya elől, a viselet és a kellékek is nagyon hasonlóak. 21 Az a feltevés, miszerint Bechtel esetleg a nürnbergi Brechtéi festő családból származott, aligha állja meg a helyét, szignatúrája mindig „Bechtel".
