Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 86. (Budapest, 1997)

BESZÁMOLÓ AZ ANTIK GYŰJTEMÉNYBEN VÉGZETT SZOBOR-RESTAURÁLÁSI MUNKÁKRÓL - DEMÉNY, ATTILA - FÓRIZS, ISTVÁN - TÓTH, MÁRIA: Antik márványok stabilizotóp-geokémiai vizsgálata

A női buszt három mintájának izotópösszetétele gyakorlatilag nem különbözik egymástól. A kútfiguráról levett két minta izotópösszetétele a mérési pontosságon belül (±0,1%) szintén azonosnak tekintendő. A buszt és a kútfigura esetében is (izotóp-geokémiai szempontból nézve) roppant valószínűtlen, hogy a kapott értékek (Cl-3; L.l2) nagyfokú azonossága - az értékek szórása kisebb, mint az egyetlen tömbből faragott salonai szarkofág töredékeinél (S.l-4; S.6-11); vö. 1. ábra-ne a vizsgált részek eredeti összetartozását jelentené. Az actiumi és az avellinói reliefből három minta anyagát mértük meg (A. 1 -2, illetve A.5). Az A.l és A.2 jelű minták azonos összetételűek, az A.5 esetében viszont a majdnem 2 ezreléknyi szénizotóp-eltérés jelentősnek tekintendő. Az A. 1-2 carrarai márványnak minősíthető, az A.5 biztosan más bányából való. A lépő nőszobomál a háton lévő kiegészítések és a lábszár mintái (P.l-2, illetve P.3) azonos izotópösszetételűek, a törzsre jellemzőnek tekinthető P.5 viszont eltérő 8

13

C értéket adott. A szén-, főleg pedig az oxigénizotóp értéke alapján ez a minta kívül esik a carrarai márvány tartományán. A kiegészítéseket tehát azonos eredetű: carrarai márványból faragták; a szobor anyaga más bányából való. DEMÉNY ATTILA, FÓRIZS ISTVÁN, TÓTH MÁRIA (MTA Geokémiai Kutatólaboratórium)