Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 86. (Budapest, 1997)

Wessetzky Vilmos emlékezete

ul választotta az óegyiptomi könyvtár történetét. Kutatásaiban fontos teret szentelt a Magyarország területén talált római kori egyiptomi emlékek feldolgozásának. A leletanyag és a források vizsgálata során feltételezte egy Izisz-szentély létezését az egykori Savariában. Hipotézise 1955-ben beigazolódott, s ez újabb ösztönzést adott számára munkája folytatásához. Kutatásainak eredményeit összefoglaló monográfiája - amely 1961 -ben jelent meg Leidenben az Études Préliminaires aux Religions Orientales dans l'Empire Romain című sorozat első köteteként - kiemelkedő nemzetközi sikert és elismerést hozott számára. Előadásokat tartott a bécsi, müncheni, amszterdami egyetemen, Leidenben, Frankfurtban, Ljubljanában. Számos tanulmánya jelent meg külföldi folyóiratokban az egyiptomi nyelv, vallás és történelem témaköréből. 1965-től levelező tagja a Deutsches Archäologisches Institut-nak, s a prágai Károly Egyetem Egyiptológiai Intézete ugyanebben az évben tiszteletbeli tagjává választotta. 1974-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki, hazai és külföldi kollégái, tanítványai pedig tanulmánykötettel köszöntötték 65. születésnapja alkalmából. 1976-ban az Egyiptológusok Nemzetközi Szövetsége Bizottságának tagjává választották. 1977-ben a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat több évtizedes tudományos munkásságát az Ipolyi Arnold Emlékéremmel ismerte el. 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje kitüntetésben részesült. Mindvégig szívügye volt annak a gyűjteménynek gondozása és gyarapítása, amelynek megalakulása egybeesett egyiptológusi pályájának kezdetével. Az Egyiptomi kiállítás legszebb darabjai közé tartozó sarunai reliefek tanulmányozása során kezdte el részletesen vizsgálni az első, Egyiptomban folytatott magyar ásatás létrejöttének körülményeit. Osztrák, lengyel és magyar levéltárakban folytatott kitartó kutatásainak eredményeként vált ismertté az 1907-ben Gamhudban és Sarunában feltárt emlékanyag sorsának teljes története. Az életét végigkísérő akadályok legyőzése, a sokrétű tudományos tevékenység folytatása sok energiát követelt. Ezt az energiát aktív sportolói múltjából merítette. Nem csak kedvenc sportágainak mai művelőit kísérte figyelemmel, hanem ókori elődeiket is. Tervei között szerepelt egy tanulmány megírása az egyiptomi ökölvívásról. Erre a kihívásra azonban már nem válaszolhatott. Szíve - amellyel Saint-Exupéry hőséhez hasonlóan olyan „jól látott"- 1997. február 6-án megszűnt dobogni. Wessetzky Vilmos személyében egy nagy generáció utolsó képviselője távozott körünkből. NAGY ISTVÁN