Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 85. (Budapest, 1996)
A 15-16. századi német és osztrák szobrászat néhány regionális kérdéséhez
Részletes tanulmányt nem írt erről az érdekes szoborról, mely ekkor még csupán letét volt. Balogh Jolán lokalizálása helyesnek bizonyult, és úgy gondoljuk, érdemes erről a vonzó alkotásról részletesebben szólni. Elsősorban a korszak felső-rajnai szobrászatával és grafikáival kell összevetnünk. A sárkányt legyőző Szent Mihály arkangyalt ábrázolja Martin Schongauer nagyszerű rézmetszete, mely 1475-1485 között készült. 7 Nem kívánunk párhuzamot vonni a kiváló rézmetszet és a jó kvalitású, de sémák alapján dolgozó műhely munkásságára valló faszobor között, mégis említésre méltó a részletmegoldások helyenként észrevehető átvétele. Elsősorban a lándzsát megemelő kar és a hozzá tartozó, váll körüli drapéria-rendszer hasonló a két alkotáson, bár a metszeten az angyal a jobb, a szobron a bal karját emeli meg. Hasonló a lobogó hajú, fürtös fej, a homlok feletti rövid, mozgalmas hajtincsekkel. A ruházaton végigfutó konkáv drapéria-rendszer is a rézmetszet hatását mutatja. A korszak felső-rajnai szobrászati emlékei között rokon mű az 1470 körüli - feltehetően konstanzi - Szent Veréna-szobor. 8 Fejtípusának és hajviseletének érdekes analógiája a Zabernből (Savern) származó, apostolokat ábrázoló dombormű, amely egy Mária mennybevitele kompozíció részlete. 9 Ez a relief a 15. század végéről való, strassburgi munka. A Szent Mihály-szobor ruházatának faragása rokon egy Berlinben őrzött, az 1480-as évekre datált rajz Pál apostolt ábrázoló figurájával (19. kép), amelyet a strassburgi művészettel hoztak kapcsolatba. 10 A ruha párhuzamosan futó redőzete, az előrelépő láb tartása, a köpeny megtört redőrendszere arra vall, hogy a rajz szobrunkéval hasonló korú és azonos körből származó mester müvéről készült. Közös a budapesti szobron és a berlini rajzon szereplő szobrokon az is, hogy a redőzet főként a szemközti, nem pedig az oldalnézetet gazdagítja. További hasonlóság, hogy az alakok két kézzel tartják attribútumaikat, és ezek a kézmozdulatok jelentősen hozzájárulnak az egész mű ritmusához. Az arkangyal köpenyből kinyúló jobb karjának mozdulata és a ruha redőzete szinte azonos a rajzon látható Szent Pál figura megfelelő részletével. A szobor és a rajz összefüggése megerősít bennünket a Szent Mihály-szobor lokalizálásában. Emellett rá kell mutatni annak a jelentőségére is, hogy az ismert felső-rajnai emlékanyagon belül a budapesti szobor képviseli leghatározottabban az 1480-as éveknek azt a strassburgi szobrászati felfogását, melyet a rajz őrzött meg számunkra. A budapesti szobor a strassburgi szobrászat 15. század végi műhelygyakorlatának magas színvonaláról tanúskodik. ' Bernhard. M., Martin Schongauer, Handzeichnungen und Druckgraphik, München 1980, 95. 8 Spätgotik am Oberrhein, Meisterwerke der Plastik und des Kunsthandwerkes 1450-1530, Kat. Badisches Landesmuseum Karlsruhe 1970, Kat. sz. 40, 39. kép. 9 Spätgotik am Oberrhein i.m. (8. j.) Kat. sz. 123, 111. kép; Recht, R., Nicolas de Leyde et la sculpture à Strasbourg 1460-1525, Strasbourg 1987, 286. kép. 10 Roth, M., Überlegungen zur möglichen Schreinform des Isenheimer Altars von Grünewald, in Le Retable d'Issenheim et la Sculpture au Nord des Alpes à la Fin du Moyen Age, Colmar 1989, 163, 4. kép.
