Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 84. (Budapest, 1996)

Görög vadászok a Szépművészeti Múzeumban. A Budapest-Split szarkofág

rébb áll. Jobbjában lándzsát emel döfésre, leengedett baljában egy másik lándzsát tart. Alighanem ennek az ifjúnak a lábai láthatók az első töredék jobb szélén. Mindhárom fragmentum faragása elnagyolt, a dombormű - mellékoldalról lévén szó - jóval laposabb, mint az előlapon. A kyrénéi szarkofág másik két oldalából semmi nem maradt fenn. A BudapestSplit szarkofág alapján föltehető, ezeket is vadászjelenetek díszítették; a rövid főoldal esetében ez mindenesetre biztosra vehető. A gothai Kastélymúzeumban őrzött attikai vadászszarkofágot (12. kép) már G. Rodenwaldt is a budapestivel összefüggésben tárgyalta.

44 A darab jobb fele hiányzik, a legépebben a rövid mellékoldal maradt meg. A dombormű - lapos volta és a hevenyészett kompozíció miatt - a főoldalon legalábbis nehezen lenne elképzelhető. A fríz három meztelen ifjút ábrázol - tán kísérők -, a két szélső egy-egy lovat vezet. A szarkofág hátoldalán két szembenéző, krátert közrefogó oroszlán látható. Ismeretes, hogy az attikai műhelyekben gyakran alkalmaznak ilyesfajta motívumokat, mielőtt a mitológiai tárgyú szkhémák általánossá váltak volna.

45 A gothai szarkofág ezért alighanem a budapestinél korábbra keltezhető. A hosszú főoldal bal alsó része épségben megmaradt.

46 Itt is vadkecske vagy szarvas szerepel - eldönthetetlen, hiszen az állat feje hiányzik. Három kutya támad rá. Balján - a szarkofág szélén lándzsát tartó ifjú. Jobbra további három vadász lábai láthatók. A töredékek tanúságai szerint a bal oldali, mezítlábas alak háttal állt, a másik kettő pedig egymás előtt (e két utóbbinak csupán a sarus jobb lába maradt meg; öltözékük a vadászok szokásos rövid ruhája lehet).

47 A kompozíció egy Splitben őrzött, késői Meleagros-szarkofág alapján egészíthető ki:

48 a fríz közepén a hérós áll, mögötte kísérő; a két alak jobb lába egymással párhuzamosan mintázott.

49 A Meleagros lábainál lévő, jobbra forduló kutya párja is megtalálható a gothai szarkofágon. A spliti Meleagros-szarkofágot G. Koch a csoport legkésőbbi attikai példányaként tárgyalta.

50 Nem szerepel viszont rajta Atalanté, a szkhéma egyébként kihagyhatatlan alakja,

51 s elmaradt a vadkan előtt a földön fekvő, a típusban ugyancsak szokásos ifjú is.

52 Ennek ellenére ókori nézője a spliti szarkofágon alighanem rögtön Meleagrost ismerte fel. 44 A múzeum korábbi neve Museum der Herzoglichen Anstalten für Kunst und Wissensachft. Rodenwaldt (1952) 38-40, 8-9. k. A 17. jegyzetben a következő adatok szerepelnek: pentelikoni maradvány, K. Purgold vásárolta Görögországban; m.: 0,85 m. 45 Ehhez 1. Rogge (1995) 25. 46 Az alapvonal alatt a jobb törésvonalnál még kivehető az akanthus-sor közepét jelző „levélkehely". 47 Rodenwaldt (1952) 39-40, szerint az elölálló alak „az egyik láb lágy mintázása alapján" Artemis lenne. Ezért Rodenwaldt Hippolytos-szarkofágnak tartotta a gothai darabot, és az előlap hiányzó részére vadkanvadászatot rekonstruált. 48 Koch (1975) 178. sz., 139. t. 49 Meleagros jobb lába nagyrészt hiányzik, a lábtartás a comb megmaradt részletei alapján mégis meghatározható. 50 1. 48. j. 51 A 2. és a 3. századi példányokon egyaránt. L. Koch (1975) 160-184. sz. Idetartozik még egy damaszkuszi Meleagros-szarkofág is: uő., DaM 1 (1983) 33a, 37a. t. 52 Csupán egy ízben hiányzik a thessaloniki ún. „tengeri csata"-szarkofágról (ltsz.: 1246); ennek hátoldalát a kalydóni vadászat díszíti: Koch (1975) 173. sz., 136. t.