Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 84. (Budapest, 1996)

Nehbet-Renenutet sztéléje

NEHBET-RENENUTET SZTÉLÉJE Az emberi életszükségletekről való széleskörű gondoskodásnak az egyiptomi történelem legvégsőbb határáig tisztelt istennője volt Renenutet,

1 akit általában a táplálékot nyújtó őselemhez, a földhöz kötődő kígyó testesít meg az egyiptomi istenvilágban. Kígyó alakjában jelenik meg Renenutet a Szépművészeti Múzeum sztéléjén (2. kép)

2 is, amelynek egyes szöveg-, ill. ábrázolásrészlete (1. kép) különleges figyelmet érdemel. A hajdani festés nyomait több helyen mutató,

3 a felső sáv jobb oldali sarkán sérült és hiányos sztélé két mezőre oszlik. A felső rész bal oldalán a farkával tekeredő, felső testrészével ágaskodó és kettős tollkoronát viselő kobra kígyó egy talapzaton helyezkedik el. A kígyó istennők ábrázolásain gyakran megjelenő lótusz mögötte tűnik fel. Függőleges hieroglif szövegsor választja el a jobb oldalon álló férfi alaktól, aki a sztélé birtokosaként liba- és vízáldozatot mutat be Renenutet istennőnek. Az alsó mezőben 1 Renenutet istennőről általános összefoglaló: Broekhuis, J., De Godin Renenwetet, Assen \97l;LÀY. 232- 236. Renenutet (Thermufhis) nevével kapcsolatban 1. még Satzinger, H., Orlens Antiquum 22 (1983) 233- 245. Itt köszönném meg a Kunsthistorisches Museum Ägyptisch-Orientalische Sammlung igazgatójának. Dr. Helmut Satzinger úrnak a gyűjtemény Renenutettel kapcsolatos anyagára, ill. a témára vonatkozó szíves felvilágosításait. 2 Ltsz.:51. 2148. M.: 27 cm. Sz.: 18 cm. Anyaga homokkő. Lelőhelye ismeretlen (Deir el-Medine?). A tárgy gyűjteményi előtörténetét Gaboda Péter jelenleg is folyó kutatásából ismerhetjük meg: „Miután 1934-ben a Szépművészeti Múzeumot jelölték ki egy központilag felállítandó Egyiptomi Gyűjtemény helyéül, ide szállították át a Nemzeti Múzeumban őrzött egyiptomi régiségeket is. A Nemzeti Múzeum átadási jegyzőkönyve a legtöbb tárgynál nem utal eredetükre, e sztélé esetében azonban más a helyzet: feltüntetik az ún. Révay-gyűjteményből való származást vö. MNM átadási jegyzőkönyv 329/1934/ No 3. Révay Ferenc (1835-1914), szklabinai és blatnicai báró, a főrendiház tagja még életében több egyiptomi tárgyat adományozott a Nemzeti Múzeumnak (vö. MNM Régiségnapló 241/1876), e darab viszont már a jóval gazdagabb hagyatéki anyaga részét képezte, vö. MNM Régiségnapló 25/1916/No 200. Mi módon és mikor tett szert egyiptomi tárgyaira? Goldziher Ignác (1850-1921) a világhírű magyar orientalista, iszlamológus 1873-1874-es első keleti tanulmányút]ára emlékezve tesz említést b. Révay Ferencről, mint aki kairói programjainak megszervezésében segítségére volt, vö. Goldziher I, Napló, Budapest 1984, (Tagebuch, Leiden 1978, hrsg. v. A. Schreiber) 97, 99. Mivel Révay élete első felében a tudományos és politikai közéletben is tevékeny részt vállalt, úgy gyanítom, hogy hivatalos minőségben, huzamosabban tartózkodhatott Egyiptomban az 1870-es évek elején.'

1 3 A sárga alapozáson a férfi alakok testszíne a hagyományos barnásvörös festést mutatja, ugyanez a szin figyelhető meg az ágaskodó kígyó testén, emellett a pithosz peremét és a libációs edény alját is ezzel jelzik.