Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 84. (Budapest, 1996)

Friedrich von Amerling festmények a Szépművészeti Múzeumban

mint a korabeli mágnásasszonyok, főleg intenzívebben. Zongorajátékával nyilvánosság elé is lépett jótékony célú hangversenyeken, nevezetes volt cigány muzsikusairól, akiket szenvedélyesen kísért zongorán, remekül rögtönözve.

8 Számunkra azonban érdekesebb festőnőként. A St. Pölten-i Angolkisasszonyok zárdájában tanult valamelyest rajzolni, később Friedrich Baudri (1808-1874) német vándorfestő - majd műhelyt alapító, tekintélyes üvegablak-festő Kölnben - oktatta. Baudri 1839/40-ben egy évig tartózkodott Tolvádon (ma Tolvadia) a Gyertyánffy-kúriában, és szorgalmasan vezette naplóját.

9 Korrigálta a kisasszony bécsi porcelánképekről, metszetekről, a magyar „Pfennigmagazin" illusztrációiról készült másolatait és ott festett képein bemutatta az olajfestés technikáját. Naplója szinte felmérés a környék képzőművészeti igényéről és beszámoló egy közepesen gazdag bánáti földbirtokos család életéről. Gyertyánffy Berta anyagiakban és rangban egyaránt emelkedett házassága (1842) révén. Bécsben Ignaz Raffalt és épp Amerling segítségével fejlesztette festészeti jártasságát, palotájukban műtermet rendezett be és módja volt sokat utazni Franciaországba, Egyiptomba, Bayreuthba stb. Jóval halála után, 1906-ban nyílt meg egyetlen kiállítása az Iparművészeti Múzeumban, anyagát unokája gr. Nákó Sándor hozatta föl Budapestre a nagyszentmiklósi kastély képtárából.

10 A kiállítási katalógus szerint zömmel cigányokról készült képei mellett, Rembrandttól Amerlingig különböző mesterek utáni másolatai kerültek bemutatásra, valamint őt ábrázoló portrék, közülük reprodukálva a szóbanforgó Amerling mű, átfestett állapotban.

11 A katalógusban felsorolt többi, Nákónéról festett arckép, Franz Adam, Joseph Neugebauer, Franz Lenbach, Franz Schortzberg munkája nyomtalanul eltűnt, viszont az ugyancsak kiállított másik arcmása Amerlingtől időlegesen felbukkant 1931-ben, mint Ernst Lajos neves műgyűjtő tulajdona (40. kép).

12 A modell beállítása hasonló, itt jobb könyökével az asztalra támaszkodik, arcát enyhén az ellenkező irányba fordítja és magasabbra tartja, bal keze az ölében. Feltűnő, hogy azt a frizurát viseli, amelyre példányunkat 1906-ban átfestették. Ami balját, a köpenyt, az asztalt és a hátteret illeti, befejezetlen. Bizonyára ez a korábbi kép. Félkész x Wurzbach, von C, Biographisches Lexikon des Kaisertums Österreich 20, Wien 1870, 76; Probszt, i.m. 90, 101; Nyári Sándor előszava in Gróf Nákó Kálmánné festményeinek kiállítása az Országos Iparművészeti Múzeumban, Budapest 1906,4-15; Müller, ?.,

Bertha Nákó-dieMuse vom Kunstpalais, Dorotheum Auktionskatalog 31. Jan. 1991, Wien 1991, 2-5. 9 Baudri, F., Reise nach Südungarn 1837-1840, hrs. von L. Gierse, München 1989. Ismerteti Rózsa M. OSZK Híradó 1990, 1-4 sz., 31. A napló, ellentétben a korábban ismert forrásokkal, Nákóné leánykoráról ír, szokásairól, makacs ellenállásáról egy tervelt házassággal szemben, szentimentális érzelmeiről. 10 Nyári, i.A. (8.j.) 18. 11 Uott. 82. sz. 12 Uott. 79. sz; Magyar művészképmások kiállítása a Szépművészeti Múzeumban, kiállítási katalógus Budapest 1931, 75. sz., Reprodukálva Magyar Művészet 7 (1931) 325.