Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 83. (Budapest, 1995)

Gustave Doré rajzai a Szépművészeti Múzeumban

Saëns-nal. előadta a két Szent Ferenc legendát, valamint a Sanctust és a Credót az Esztergomi miséből/ Lehet, hogy Doré is jelen volt az estélyen, mert április 13-án Liszt így ír levelében Carolyne Sayn-Wittgenstein hercegnének: „On vient de me faire un cadeau qui vous sera agréable. Gustave Doré m'envoie ce matin un superbe dessin de St François de Paule. En revanche, j'arrangerai une petite soirée, avec Symphonie Dantesque chez lui. Saint-Saëns se chargera du second piano. On ne permettra qu'a une douzaine de personnes d'écouter..."

9 Az említett rajz. ma szintén a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében van,

10 rajta a következő ajánlás olvasható: ,,à l'abbé Liszt hommage affectueux de son admirateur Gve Doré" (67. kép). Liszt paolai Szent Ferencről kapta nevét és április 2-án tartotta névnapját. 1861-63 között, római tartózkodása idején kél zongoradarabot írt, az ún. Legendákat. Az egyik Assisi Szent Ferenc prédikál a madaraknak, erre a Fioretti olvasása ihlette, míg a másik, a Paolai Szent Ferenc a hullámokon, amelyet viszont egy képzőművészeti alkotás inspirált: Edward Jakob Steinle. a német romantika egyik érdekes képviselőjének rajza, amely Liszt tulajdonában volt." A szent, a legenda szerint, viharos időben akart átkelni a messinai tengerszoroson, s mivel a hajósok nem vállalkoztak a veszélyes útra, őköpenyét a hullámzó vízre terítette és így jutott át Szicíliába. Doré akvarelljén Szent Ferenc kezét az ég felé nyújtja, könyörgően tekint felfelé, ahol a felhők között a „CARITAS" szó olvasható. A part mentén a sóletben hajók körvonalai és a csodál rémüllen figyelő hajósok alakjai látszanak. A tussal feslett akvarellen a szépiával színezett horizont vörösesbarnán dereng, a fedőfehérrel feslett mennyei jelenség megvilágítja a gomolygó felhőket, a víz tajtékos hullámait és a szenl alakját. Az égi fény által megvilágított jeleneinek Doré festői eszközökkel biztosítón drámai hatást. A Dórénál rendezett zeneestély május 11-én volt. Erről Liszt május 12-én a következőket írja: .Je crois vous avoir déjà dit la soirée Doré avait bien réussi. Sur ma demande, les Préludes furent exécutés par Saint-Saëns et Planté, et Saint-Saëns joua encore la première partie du Dante, la Fantasie sur des motifs des ruines d'Athènes et le St François."" Doré a zeneszerző közreműködését a Dantét és Vergiliusl ábrázoló akvarellel köszönte meg. s Liszt a két rajzol magával vitte Rómába, majd onnan 1 866. június 28-án a következőkéi írta Rossininek: „...j'ai repris mon ancienne demeure au Monte Mario à la x La Mara. /•'ran:. Liszt Briefe an die Fürstin Carolyne Sayn-Wittgenstein, VI. Leipzig 1902, 100.

sz. Liszt levele a hercegnőnek Párizsból 1866. március 10-én. y La Mara. un. 106.

sz. m Ltsz.: 1905-1963, 440 x 330 mm. Irod.: Renonciat, i.m. 160-61 ; Legány, i.m. 13.; Pocknell. P., Author! Author! Liszt's Prayer „An den heiligen Franziskus von Paula", in: Journal of the American Lisz.l Society. Blacksburg 1991, 30. (július-december) 34., Kiállítás: Hoffmann, i.m. 258.sz., Eckhardt, i.m. 106/b.sz. 11 Liszt I860, szeptember 14-én írt végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a Wittgenstein hercegnétől kapott Steinle (1810-1886) rajzot, amely mindig dolgozószobájában volt, halála után leánya. Cosima örökölje. La Mara. i.m. V. Leipzig 1900, 27.sz. Ugyanekkor kéri a hercegnőt, hogy kéziratban levő szerzeményeit adja ki és ezek gondozására vejét, Hans Bülow-t kéri fel. Művei között szerepel „Das Franciscus-Lied (Für Männerstimmen)" és kívánsága, hogy ennek címlapjára a Steinle rajz reprodukciója kerüljön. Végül, amikor 1866-ban a párizsi Heugel. a pesti Rózsavölgyi és a bécsi J.N. Dunkl kiadók közös kiadványaként a két Szent Ferenc legenda kotlája megjelent, a címlapra E. Delay mindkét Szent Ferencet ábrázoló fametszete került, azonban nem a Steinle rajz alapján. A Legendákat Liszt leányának, Cosimának ajánlotta. A kották előtt a két szent történelét a Fioretti francia kiadásából és Giuseppe Misciinara paolai Szent Ferenc életrajzából vett francia nyelvű idézet ismerteti. Az 1875-ös kórusmű kottájának belső címlapjára már Doré rajzának reprodukciója került. 12 La Mara. i.m. VI. 113.sz.