Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 83. (Budapest, 1995)

Adalékok Sisto Badalocchio rajzművészetéhez

véleményére utak aki a sorsvetést, amellyel Mátyást Júdás helyérc az apostolok sorába választották, Istentől Mátyásra küldött sugárzásként értelmezte.

23 A kép abban az időben készülhetett, amikor a konfraternitás az épületet berendeztette a maga számára, feltehetően közelebb az 1617-es beköltözés időpontjához, mint az épület megépíttetésének idejéhez, 1613-hoz. Badalocchio 1617-ben telepedett le végleg Pármában. A festmény művészi sajátságai felől közelítve megállapíthatjuk, hogy az itt ábrázolt alakok típusa igen hasonló az 1610-es évek képeiéhez. Mátyás apostol feje annak a típusnak a változata, amely a művészt az 1613-ban készült Reggio Emilia-i S. Giovanni Evangélista kupolafrcskóján is foglalkoztatta.

24 A budapesti rajzzal kapcsolatban már Philip Pounceyban felmerült a gyanú, hogy másolat.

25 Ez a rajz kvalitása alapján indokolt gyanú bizonyosságot nyert akkor, amikor c sorok írója a hamburgi Kunsthalle rajzgyűjteményében rábukkant az eredeti kompozíciótanulmányra.

2

'

1 a budapesti másolat mintaképére (64. kép), amely Eustache Le Sueur műveként szerepel a gyűjteményben. Ez a négyzethálóval ellátott, fedőfehérrel kiemelt, lavírozott tollrajz nemcsak jó kvalitása, hanem a képpel való összefüggése és művészi jellegzetességei alapján is egyértelműen Badalocchio műve. A Le Sueur attribúciót a rajz leírókartonja csupán általános érvekkel, a szürkésbarnára feslett papír használatával és a raffaelleszk, klasszicizáló kompozícióval magyarázza, de megjegyzi, hogy Le Sueur művei között nincs ilyen kompozíció. Stílusa sem egyezik Le Sueur ismert rajzaiéval. Viszont Badalocchio œuvre-jében ez talán az eddig ismert legszebb, legelegánsabb rajz és mint kompozíciótanulmány, különösen értékes adalék rajzművészetéhez, amelynek eddig főként csak alaktanulmányairól volt fogalmunk. Ezt a rajzot szemlélve talán már jobban megvilágosodik ekíttünk annak a forrás értékű levélnek az igazságtartalma, amelyben Agucchi Annibale Carracci szavait idézve Badalocchio rajzolói erényeiről tett említést. CZÉRE ANDREA 23 Voragine. J. da. Legenda Aurea. Szentek csodái és szenvedései. Budapest, 1990, 80; Voragine, J. de, Legenda Aurea. Vulgo história lombardica dicta. Ad optimorttm librorum (idem. Ed. Th. Graesse, Drezda 1890, lacs, ed Osnabrück 1969. 187. 24 Vö. a Krisztus mennybemenetele kupolafreskón a Krisztus lábához közel eső apostolalakok fejeivel: Bentini, J. - Mázza, A., Disegni Emiliani del Sei-Scitecento. 1 grandi cicli di ajfresclti. Cinisello Balsamo (Milano) 1990, I2.k. 25 Ph. Pouncey véleményét Fenyő I. rögzítette a rajz leírókartonján. 2(1 Ltsz.: 24048. toll, barna tinta, lavírozás, fedőfehér, ólomvessző négyzetháló, szürkésbarna papír, 340 x 245 min.