Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 83. (Budapest, 1995)

Szendergő lány. Adalékok egy újonnan meghatározott Jacob Duck festmény értelmezéséhez

értelmében ugyanis, ha elfújják a gyertyát, a szemérem is elalszik.

31 Nyilván nem véletlen, hogy egy-egy gyertya Duck szentpétervári Mulató társaságán, vagy például az idősebb Frans van Mierisnek a hágai Mauritshuisben található bordélyjelenetén is felbukkan.

32 A szendergő^ lány kilétének könnyebb meghatározását célozhatja az asztal szélére helyezett gyöngysor, mely számos 17. századi holland képen a prostituáltak egyik „attribútumaként" szerepel.

33 A tükör, mint a szépítkezés kelléke, s így áttételesen a csábítás egyik eszköze, adott esetben talán szintén a nőalak ledérségére utaló jelként értelmezhető, mint ahogy a festő említett bécsi képén is, ahol ugyanez a motívum egy púderpamacs társaságában látható, hangsúlyosan az előtérbe helyezve.

34 Mint ahogy korábban már szó esett róla, a függöny mögül előbukkanó hosszú pohár a szunnyadozó nő részegségéről árulkodhat, de általánosabb értelemben (a mellette látható pipával együtt) a kicsapongó életmód szimbólumának tekinthető. Mindezek után valószínűleg nem szükséges külön magyarázatot fűzni ahhoz, mire is akar utalni a háttérben magasodó mennyezetes ágy. Az elmondottakat összegezve megállapíthatjuk, hogy a Szépművészeti Múzeum festménye lényegében ugyanazt a mondanivalót tolmácsolja mint a művész korábban tárgyalt életképei, legfeljebb burkoltabb formában, egyfajta metaforikus képi nyelv alkalmazásával, amely azonban nyilván rögtön érthető volt a kortársak számára. Míg azonban a téma egyéb ábrázolásain a bordélyban alvó részeg kurtizánnal kapcsolatban felmerülő asszociációk vizuális formát öltenek a „tettrekész gavallér" alakjában, addig Jacob Duck újonnan meghatározott budapesti képe esetében, a voyeur szerepét a néző veszi át.

35 NÉMETH ISTVÁN 31 Broos, B., ,,Dc caers uut, de schaemsehoe uut". Een vergeten erotisch symbool, Vrij Nederland 1971, április 24, 25. 32 Idősebb Frans van Mierisnek erről a képéről: Broos, B., Meesterwerken in het Mauritshuis, Hága 1987, 240-243.: Hecht, P.. De Hollandse fijnschilders. Van Gerard Doit tot Adriaen van der Werff, Kat. Amszterdam 1989, 78-80. 33 De Jongh, E., Pearls of Virtue and Pearls of Vice, Simiolus 8(1974-76) 69-97. 34 A tükör különböző értelmezési lehetőségeivel kapcsolatban ld. Sluijter, Ej., Een stuck waerin een jufr. voor de spiegel van Gerrit Dou, Antiek 23(1988) 150-161.; Sluijter, EJ., „Een volmaekte schildery is als een spiegel van de natuer". Spiegel en spiegelbeeld in de Nederlandse schilderkunst van de zeventiende eeuw, in: Bredcroo, N.J. (szerk.). Oog in oog met de spiegel, Amsterdam 1988, 146-164. 33 Számos korabeli erotikus ábrázoláson, így többek között Rembrandt egyes művein is találkozhatunk hasonló megoldásokkal: Sluijter, E.J., Rembrandt's Early Painting of the Female nude: Andromeda and Susanna, in Rembrandt and His Pupils- Papers given at a Symposium in Nationalmuseum Stockholm, 2-3 October 1992, Stockholm 1993, 31-54.