Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 83. (Budapest, 1995)

Szendergő lány. Adalékok egy újonnan meghatározott Jacob Duck festmény értelmezéséhez

SZENDERGŐ LÁNY ADALÉKOK EGY ÚJONNAN MEGHATÁROZOTT JACOB DUCK FESTMÉNY ÉRTELMEZÉSÉHEZ 1912-ben, a Pálffy-hagyaték részeként került a Szépművészeti Múzeum tulajdonába egy kérdőjelesen Eglon van der Neernek tulajdonított 17. századi holland életkép.

1 A festményen gyéren megvilágított deszkapadlós helyiség előterében, vörös szőnyeggel letakart asztal mellett ülve, fiatal nő szendereg (52. kép). Fejét könyöklő bal karjára támasztja, míg jobbját a szék karfáján pihenteti. Levetett fátyla és gyöngysora az asztalon hever egy tükör és egy gyertyatartó mellett. Az asztal mögött világos drapériával borított mennyezetes ágy áll. Az alvó nő papucsából kilépve jobb lábát lábmelegítőn nyugtatja, melynek körvonalai a földigérő szoknya alatt is jól kirajzolódnak. Baloldalt félrehúzott függöny sötét sziluettje zárja le a kompozíciót. Mögötte egy szék sarka bukkan elő, melyen félig kiürített hosszú pohár, s egy apró pipa fedezhető fel. Jobboldalt egy széknek támasztott viola da gamba, az árnyékban hátul egy másik szék, s a falon egy tükör egészíti ki a szoba berendezését. A visszafogott színekkel, sárgásbarna és szürkészöld tónusokkal festett képen a szendergő lány világítóan fehér vállkendójére, s finom redőket vető hosszú szoknyájára esik a legtöbb fény, míg a helyiség jelentős része sejtelmes félhomályba borul. A festmény sem stiláris szempontból, sem pedig témáját tekintve nem illik igazán Eglon van der Neer művei közé. Van der Neer életképeit rendszerint élénkebb színek, elegánsabb, aprólékosabb festésmód jellemzi, s a festményein szereplő" nőalakok arctípusa és viselete szintén eltér a budapestiétől. Tudomásunk szerint egyetlen alvó lányt ábrázoló kép ismert, melyet tradicionálisan neki tulajdonítottak, de feltehetően ez is téves attribúciő lehet.

2 Már Térey Gábor utalt rá, hogy a korábban a Szépművészeti Múzeum életképén található szignatúra hamisnak bizonyult, ezért ezt egy tisztítás során el is távolították.

3 A festmény mindezek ellenére - igaz kérdőjellel -, Eglon van der Neer neve alatt, s Vanitasábrázolásként került be a múzeum Pigler Andor által írt szakkatalógusába.

4 A kép egyes kiegészítő motívumai: a pipa, a gyertya, a tükör, a gyöngysor vagy a hangszer kétségtelenül kapcsolatba hozhatók az elmúlással, illetve a hiábavalósággal, ezek a tárgyak ugyanakkor korántsem kizárólag, sőt elsősorban nem Vanitas motívumként 1 Ltsz.: 4287. olaj, fa, 40,5 x 32,5 cm. 2 Elárverezve Sotheby's London, 1953. július 1-én, 154.sz., korábban a cambridge-i Fitzwilliam Museum tulajdonában, ltsz.: 1-34. 3 Térey, G., A gróf Pálffy János által hagyományozott képgyűjtemény leíró lajtsroma, Budapest 1913, 29. 4 Pigler, A., Katalog der Galerie Alter Meister, Budapest 1967, 480.