Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 83. (Budapest, 1995)
A vak tekerőlantos. Egy zsánermotívum a hagyomány tükrében
társadalom perifériáján élők iránt. 64 Bosch egy elveszett kompozíciója alapján Pieter van der Heyden által metszett és Hieronymus Cock által kiadott Parabola a vakokról-metszeten, a gödörbe pottyant figura oldalán a tekerőlantot fedezhetjük fel (47. kép). 65 A Bosch kompozícióján még karikatúrisztikusan ábrázolt koldus a téma későbbi variációin, pl. Cornelis Massys (1545), Hans Bol (1561 k.), Hendrick Goltzius (1586) vagy Jacques Horenbault (1608) metszetén, 66 már fölöttébb ellenszenves figuraként jelenik meg. Hasonló karakterű figurákat láthatunk egy Adriáén van de Venne stílusát követő, ismeretlen 17. századi holland művész metszetén, Adriáén van Ostade (1647) és Jacob Toorenvliet egy-egy művén is. 67 A Parabola a vakokról'-téma mellett a liereman más flamand metszeteken is felbukkan. Cornelis Massystől egész sor koldusokat, csavargókat ábrázoló lapot ismerünk, amelyek között a tekerőlantos figuráját is megtaláljuk. 68 A Hieronymus Cock által Bosch invenciójaként kiadott metszet a koldusok többféle fajtáját is megörökíti, közöttük felismerhetjük a budapesti festményen is látott, kutyája által vezetett vak tekerőlantost (48. kép). 69 A bécsi Albertina gyűjteményében található egy ezzel a kompozícióval összefüggő rajz, amely csupán a koldusok csoportosításában mutat apróbb eltéréseket. 70 Mint láthattuk, David Vinckboons és az iíj. Pieter Brueghel művein ugyancsak gyakran megjelenik a kolduló vándorzenész alakja, amely egy a 17. században virágkorát élő ikonográfiái toposznak számított. 71 Amintaz Goossens megjegyzi, „De blinde liereman ...moei voor Vinckboons als een symbol van diepste eilendegeweestzijn. " 12 Az a szimpátia, amely a tekerőlantos iránt Vinckboons képein érezhető, a 17. században már tendenciaként jelentkezik a művészek körében. 73 Példaként idézzük csupán Rembrandt néhány művét, akinek legfőbb inspirálója éppen az Amszterdamban rendkívül népszerű Vinckboons volt. Rembrandt különös érdeklődést mutatott a tekerőlantos koldus figurája iránt, amint ezt számos rajza és metszete bizonyítja. 74 Talán az egyik legismertebb a kolduló zenészeket ábrázoló metszet (1634-35), amelynek főalakja éppen a vak tekereflantos. 75 64 Vö. Vandenbroeck, P.. Jheronimus Bosch. Volksleven en Stadscultur, Berciiéin 1987, 58.skk. ü. Kurz a kompozíciót az id. Pieter Brueghelnek tulajdonítja (Four Tapestries after Hieronymus Bosch, Journal of the Warburg and Courtauld Institutes 30 [1967] 156.), míg Grossmann véleménye szerint a szerző inkább Brueghel valamelyik tanítványa, talán Marten van Cleve lehetett (Grossmann, i.h. [63.j.1 581.). 65 Hollstein, F.W.H., Dutch and Flemish Etchings. Engravings and Woodcuts. Amsterdam 1949, III, 138, 21.SZ. 66 Hollstein. i.m. (65,j.) IX, 27., 146. és 202.; VIII, 23. 67 Hellerstedt. i.h. (50j.) 25. 12. kép; Ostade metszetét 1. Hollstein. i.m. (65.).) XV, 9, n°.8.; Toorenvliet festményét Id. Lesure, F, Music and Art in Society, University Park, Pennsylvania 1968. 34. t. 68 Hollstein. i.m. (65 ,j.) XI, 203, n».138. 69 Hollstein. i.m. (65 j.) Ill, 144 n". 34. 7(1 Vandenbroeck, i.m. (64j.) 18.k. Rajz attribúcióját illetően nincs egyetértés a szakirodalomban. Néhányan Boschnak, mások Brueghelnek vagy utánuk készült másolatnak tartják. Vö. Grossmann, i.h. (63.j.) 581-82. 71 A koldusok ábrázolásáról a művészetben 1. Paul Vandenbroeck kitűnő tanulmányát: Over wilden en narren, boeren en bedelaars. Beek! van de andere, vertoog over het zelf Antwerpen 1987, 117-30. 72 Goossens, i.m. (12j.) 102. 73 A francia művészetben ugyancsak népszerű figura hasonló ábrázolásaival találkozhatunk pl. George de La Tour, Jacques Bellange vagy Jacques Callot művein. Vö. Grossmann, i.h. (63.j.) 576-83; Hellerstedt, i.h. (50j.) 25.skk. 13-14.k. 74 A legfontosabb művek elemzését I. Kahren Jones Hellerstedt kiváló tanulmányában. Hellerstedt, i.h. (50.J.) 16-30. 75 Bartsch 119.
