Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 82. (Budapest, 1995)
Carlo Cesi mint rajzoló
düsseldorfi rajzleltárban Camassei neve alatt felvett Pietà (61. kép). 21 A kapcsolat Camassei-jel ugyanis teljességgel kizárt, ezzel szemben a rajzot Cesi œuvre-jébe sorolhatjuk. Az Albertina-beli Mária koronázásával (54. kép) való összevetés Magdolna és Mária alakjának feltűnő hasonlósága miatt önkéntelenül adódik. Hasonló gyermekábrázolással a budapesti rajzon találkozunk, különösen jellegzetesek a teljesen kopasznak ható fejek. Eckhard Schaar a paszpartun kérdőjellel Lorenzo Garbieri nevét jegyezte fel. Az először Illa Budde által Lorenzo Garbierinek tulajdonított, Borromei Szent Károly a pestisbetegek között című düsseldorfi rajz (62. kép) magyarázza Schaar intuícióját, aki Lorenzo Garbieri műveként állította ki a lapot 1969-ben a Meisterzeichnungen der Sammlung Lambert Kralie című kiállításon. 22 A lapot Krähe leltárában nem találjuk meg. Bislinger "Recueil de Dessins" című művében a rajz után készült metszet Pietro da Cortonát nevezi meg inventorként. 23 A bolognai festő, Lorenzo Garbieri (1580-1654), Ludovico Carracci tanítványa, rajzolóként mindeddig szinte teljesen ismeretlen. Christel Thiem publikálta azt a Fachsenfeldi kastély gyűjteményéből származó rajzot, amely a haldokló Szent Cecíliát ábrázolja (63. kép). 24 Egy Krisztus kigúnyolása - festményhez készített vázlat Chicagóban található. Ez a két lap egymástól meglehetősen eltérő. A stuttgarti rajz természetesen az ólomfehér gazdag alkalmazása miatt mindenképp rokon Cesi rajzaival, de ennek festésmódja eltér: a fehér kiemelések lineárisak. A Pietà és a Borromei Szent Károly a pestisbetegek között című rajzok közötti feltűnő stilisztikai hasonlóságok miatt az utóbb említett rajzot is Carlo Cesinek tulajdonítanám. E két lap méretét és technikáját tekintve nagyon hasonló. A figurafelfogás, a fejek rajza szempontjából összevethető velük a Palazzo Corcos kápolnájának Péter keresztelését ábrázoló grisaillc-freskója, s ezzel visszajutottunk kiindulópontunkhoz. Az eddigiekből láthattuk, hogy Carlo Cesi nem tartozott a legelragadóbb rajzolók közé, de szerepe nem lebecsülendő a 17. századi római művészek között. Mint az Accademia di San Luca elnöke és anatómia-előadója az intézmény didaktikus feladataiban is aktív részt vállalt. Metszői tevékenységével hozzájárult a festészeti főművek határokon túli megismertetéséhez. Az itt bemutatott rajzok, amelyek stílusukat tekintve összevethetők más Cortona-tanítványok, például Baldi és Ferri rajzaival, lehetőséget teremtenek arra, hogy ezen a területen is elmélyítsük ismereteinket műveiről. URSULA V. FISCHER PACE (Róma) Fordította: Verő Mária 21 Düsseldorf, Kunstmuseum. Inv. FP 720. Toll, barnával lavírozva, fedőfchcrrcl, fekete és vörös krétanyomok fölött. A körvonalakat átmásolták, a sarkokat levágták, 271x218 mm. 22 Schaar, i.m. 33,42.sz. fekete kréta, barna ecset, ólomfehér, szürkészöld papíron, 290x252 mm. 23 Recueil de Dessins gravés d'après les fameux Maîtres, Tirés dc la Collection dc l'Acadcmia Electorale Palatine des beaux Arts à Düsseldorf. 1ère Suite contenante 50 dessins. 2 dc Suite contenante 50 dessins, Düsseldorf 1780, publié par J. Bislinger. 24 Thicm, C, Bolognesische Zeichnungen 1600-1830 aus der Sammlung Schloß Fachsenfeld mit Leihgaben aus Windsor Castle und der Fondazione Cini Venedig, Stuttgart 1982, 36, 12.sz. Toll, barnával lavírozva, fedőfehér, barnára színezett papíron. 302x230 mm.
