Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 82. (Budapest, 1995)
Joachim és Szent Anna találkozása az Aranykapunál: egy 15. századi freskótöredékről
mester stílusát a késő 14. századi és a kora 15. századi lombard művészet befolyásolta. Sokat merített Michelino da Besozzo "lágy" stílusából, hatással volt rá Giovannino de Grassi művészete. 14 Képein a jelenetek általában tájképi háttérrel szerepelnek, kék éggel, sziklákkal, fákkal vagy architektonikus elemekkel. A figurák körvonalait sötét kontúrok jelölik, ami különösen erős a nimbuszoknál. Jellemzőek a nagyra nyitott szemek, sötét szemgolyóval. A "Maestro delle Vitae Impèratorum" működését a köréhez tartozó miniatúrák alapján az 1430-1450 körüli időkre tehetjük. 15 A párhuzam a Szépművészeti Múzeum Aranykapu jelenetét ábrázoló freskója és az 1430-1440-es években Lombardiában működő miniátor stílusa között, még nem sokat segít bennünket a mester vagy "bottega" meghatározásában, de talán közelebb visz ahhoz a földrajzi területhez, melynek vezető mesterei hatással voltak a freskó festői részleteinek kialakítására, kompozíciójára, ikonográfiájára. A freskó kvalitása alapján nyilvánvaló, hogy egy provinciális, vagy legalábbis nem túl jelentős mester művével állunk szemben. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a miniatűra és a freskó kidolgozása között a technikai különbség nem mindig jelent stílus vagy ízlésbeli különbségeket is gondoljunk például Beato Angelico miniatúráira és falképeire a firenzei San Marco kolostor számára. A 14-15. században gyakran előfordult, hogy miniatűra előkép alapján készítettek cl egész falakat betöltő freskójeleneteket. Franco Mazzini - aki a lombardiai quattrocento freskókról a máig legátfogóbb kézikönyvet írta 16 -, egy tanulmányában Michelino da Besozzo egyik freskójáról (Erba melletti Crevenna, San Salvatore) bizonyította be, hogy miniatűra alapján készült. 17 Mazzini szerint Michelino da Besozzo freskóján a figurák vörös körvonala, a chiaroscuro és a tónusok hiánya, a színek egyszerűsége, a síkok szegélyét megérintő, felcsillanó fény mind sajátosan olyan jegyek, melyek arról árulkodnak, hogy a festő jártas a disegnóban és műve valójában a miniatúrákhoz áll közel. 18 Ez különösen a redők és az arcok megfestésénél nyilvánvaló. A Mazzini bizonyítékai közt felsorolt stíluselemek részben az Aranykapu jelenetet ábrázoló freskótöredéken is megtalálhatók: a vörösbarna kontúrok különösen a kép középső és felső részén szembetűnőek. így már könnyebben magyarázható az a jelenség, hogy a fent említett, Mária és Erzsébet találkozását ábrázoló oxfordi miniatűra kompozíciója és stílusa kapcsolatba hozható az Aranykaput ábrázoló freskóval. Michelino da Besozzo crevennai Keresztrefeszítést ábrázoló falfestménye valójában egy kisebb részlete miatt válik számunkra igazán érdekessé. A figurák nimbuszai ugyanis feltűnően eltérnek a kortárs lombard freskókon található teljesen síkban ábrázolt, sugárirányú vonalakkal karcolt, áttetsző, jelzésszerű, vagy csak körvonallal jelölt dicsfényektől. 19 A crevennai freskók nimbuszait erős térbeliség jellemzi, szélein gömbszerűen lekerekített, középen mélyülő formájúak. A miniatúrafestészetben több 15. század első feléből, közepéről származó emlék is jelzi e motívum elterjedtségét: például Madonna a gyermekkel S iniciáléban, Milano, Biblioteca Ambrosiana, F 277 inf.n.62. A miniatűra festőjéről tudjuk, hogy művészetét Michelino da Besozzo mellett Giovannino de Grassi és Belbello da Pavia stílusa határozta meg. 14 Stones, i.h. (12.j.)8. 15 Arte in Lombardia tra Gotico e Rinascimento, Milano 1988, 122. 16 Mazzini, F., Affreschi lombardi del Quattrocento, Milano 1965. 17 Mazzini, F., Un affresco incdito c il primo tempo di Michelino da Besozzo, Arte Lombarda 1 (1955)40-45. 18 Mazzini, i.m. 40. 19 Aiutclli, i.m. 1989; Chicsa, della A.O., Pittura Lombarda del Quattrocento, Bergamo 1959; Algcri, G., La pittura in Lombardia ncl primo Quattrocento, in La pittura in Italia, a cura di Zcri, F., Milano 1987.
