Tátrai Vilmos szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 82. (Budapest, 1995)
A ciprusi archaikus terrakotta-műhelyek kérdéséhez
Arra a kérdésre, hogy kiket ábrázoltak ezek az ex-votok, csak általánosságban lehet válaszolni. A leletekből az tűnik ki, hogy az ajándékozók szívesen helyeztek el olyan figurákat a szentélyekben, amelyek a rituális aktusok szereplőire, akár magukra az áldozat bemutatóira, akár valamely papi tisztség viselőjére utaltak. A fogadalmi figurák gazdag ékszerdíszei inkább az áldozat-adók vágyait, mint a valóságot jeleníthették meg. 2f ' A fent tárgyalt szoborhoz hasonló stílusjegyeket mutat a 11-12. képen látható terrakotta figura. 27 Szintén hóember-technikával készült, az előbbinél azonban még szkématizáltabb megfogalmazású. A pajzsszerű arcon csak az orr és a szakáll van jelezve. A homlokot elől vastag szalag keretezi diadéma-szerűen, az agyag pasztillából feltett fülek mögött lefelé szélesedő, haj-szerűen megformált szalagok (?) lógnak a vállra. 28 A lapított agyaghurkákból kialakított kezekben függőlegesen tartott kézidob (tympanon) van. 2y Az enyhén előre dőlő hengeres test alja ovális metszetű talppá szélesedik, benne szabályos kerek lyuk; a szobor pálcára húzva, kézzel készült. Az ebbe a típusba sorolható hasonló arcformájú darabok többsége Közép-Ciprusból, Idalion területéről került elő. 3(1 Ennek alapján a budapesti, kézidobon játszó zenészt ábrázoló terrakotta készítési helye is valószínűleg az antik Dhali lehetett. 31 Keltezése nagyjából megegyezik a 7-9. képen bemutatott darabéval: a Kr.e. 6. sz. kezdete. A tárgyalt, feltehetően Idalionhoz köthető zenész-szobrokon kívül a sziget más terrakotta műhelyeinek is megvolt a maguk hasonló felépítésű, hengeres testű szobortípusa. Az egyik legjelentősebb művészeti központ az amathousi volt. 32 Műhelyének jellegzetességeit jól mutatja a 13-15. képen ábrázolt példány, a típus egyik legszebb képviselője. 33 A műhely sajátja az idalionival szemben, hogy a kiszélesedő aljú, hengeres testhez szabályos, ugyancsak henger formájú, széles fej illeszkedik. További jellegzetesség a rendkívül gazdag színezés: az arc, a ruházat részleteit, illetve az ékszereket jelző, vékony ecsettel felvitt pontok, vonalak alkalmazása. A budapesti szobor homlokát széles, bíborvörös kendő keretezi, amely a hasonló színű korong-fülek mögött a vállakra van hajtva. A kendő alsó része fekete színű, ez már az alóla kilátszó 26 Vö. Young-Young, un. (24.j.) 1%, l.j. 27 Paul Arndt müncheni gyűj te menyéből vásárolta meg a múzeum 1914-ben. Ltsz.: T.7. m.: 12,6 cm. Téglavörös agyagból gyúrták, majd sárga fedőréteggel vonták be, festés nyom nincs rajta. Ép. Említi: Oroszlán, Z., Az Ü.M. Szépművészeti Múzeum Antik Terrakotta Gyűjteményének katalógusa, Budapest 1930,35, A. 31. 28 Néhány hasonló fejdíszt viselő szobron világosan látszik, hogy a vállra hulló szalagok a fejszalag fül mögötti, lefelé hajlott vegei, némelyikükön viszont a két részt két különböző színnel festették. A fejszalag vörös színű, a vállra hulló folytatása fekete, vagyis az utóbbi a hajat jelezte, mint pl. a 13-15. képeken. A fejdísz és a szalagok terminológiájára 1. Young-Young, i.m. (24.j.) 30, 3: 8. rajz. 29 A kézidobos ábrázolásokat föníciai közvetítéssel a Közcl-Kclctről vették át a ciprusi mesterek. Legkorábbi terrakottából készült ábrázolásuk valamikor a 8. század folyamán készülhetett Cipruson. Az ábrázolásokról és történetükről további irodalommal 1. Mccrschacrt, Cypriote Terracottas, 183-186. 30 Hasonló módon szkématizált példányokra Idalinból 1.: Ccsnola, i.m. (ll.j.) V: 34, 40, 46, 48, 53 k., XI: 102 k.; Ohncfalsch-Richtcr, M., Kypros, die Bichel und Homer, Berlin 1893, XXXVII: 3. k.; Schürmann, W., Katalog der kyprischen Antiken im Badischen Landesmuseum, Karlsruhe, SIMA XX: 9, Gothenburg 1984, 82, 62-3. sz.; Caubct 1992, 144-5, 2f és 3b k. 31 Az Idalionban talált főbb terrakotta-típusokról 1. Caubct 1992, 128 skk. 32 Az innen származó terrakották stílusát kimerítően tárgyalja Karagcorghis, Terracottas, 17 skk. 33 Ltsz.: T.6. 1914-ben vétetett P. Arndt-tól. M.: 20,5 cm, a fej átm.: 3 cm, a nyaké: 2,4 cm, a deréké: 3,2 cm, a talpé: 5,2 cm. Világos sárga agyag fehér és barna szemcsékkel, vöröses alapozáson kétszínű mattfcstésscl díszítve. Említve: Oroszlán,/./??. 34-35, A. 28. sz.
